eur:
411.26
usd:
393.02
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Facebook/Varga Judit

Varga Judit: 2024-ben ott leszünk Európa színpadán, megkerülhetetlen tényezőként

Az igazságügyi miniszter a leendő magyar EU-elnökségről beszélt, illetve a vétójog sorsáról is.

Az európai elit politikai programja elszakadt az emberek valós igényeitől - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent interjúban, hangsúlyozva, hogy a vétólogika helyett a konszenzus kultúrájában kellene gondolkodni.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az EU-ban Magyarországot egy elvi alapon álló, korrekt együttműködő partnerként látja, "de amikor ideológiai őrületek ejtik rabul az uniót, megőrizzük a józanságunkat". Megjegyezte: ha a tényeket nézzük, Magyarország nem lóg ki a sorból akármilyen uniós cselekvés terén, "mindent támogattunk, amit a közösség egésze is, így az egyes szankciós csomagokat is, noha voltak elvi fenntartásaink".

Ugyanakkor úgy vélte, "egy nagyon erős, liberális fősodratú média által vezérelt világban nehéz rávilágítani a tényekre, de mi erős nemzetállamok erős együttműködéséből szeretnénk sikertörténetet látni a jövőben, és csupán azért, mert bizonyos alapvető elvi kérdésekben nem értenek egyet a partnerek, nem jelenti azt, hogy ne tudnának együttműködni a tárgyalóasztalnál pragmatikus alapon".

Varga Judit szerint az európai elit politikai programja elszakadt az európai emberek valós igényeitől. "Ez már a bevándorláspolitikában is egyértelmű volt, most pedig a háború kapcsán látjuk, hogy a brüsszeli energiaszankciók kifejezetten károsak, nem enyhítik, hanem fokozzák a bajt, mert hozzájárulnak az árak és a rezsi drasztikus emelkedéséhez, egy háborús válsághoz" - mondta.

A tárcavezető szerint nem valószínű az EU alapszerződésének módosítása, amellyel megvonnák a tagállamok vétójogát. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az uniós alapszerződések a konszenzus kultúráját jelenítik meg, vagyis hogy számos kérdésben csak valamennyi tagállam egyetértésén alapuló döntések által jut előre a közösség. "Felmerül a kérdés, hogy vajon a bizottság és a tagállami többség tiszteletben tartja-e a szerződéseket akkor, amikor nem veszik figyelembe, hogy másoknak elemi érdekei sérülnek, és szándékosan olyan helyzeteket teremtenek, hogy ne jöhessen létre konszenzus" - fogalmazott.

A lap kérdésére elmondta, hogy pozitív várakozásokkal tekint a 2024 második felében esedékes soros magyar elnökség elé, amikor "a mi alternatívánkat hangsúlyosabban tudjuk majd felvillantani akkor is, ha az nem a fősodor kedve szerint való". "Az elnökségünk idején már húsz éve leszünk az unió tagjai, és éppen a 2024-es EP-választások után vesszük át a stafétát, amikor új bizottsági, európai tanácsi és parlamenti elnököt fog választani az unió. Mi pedig ott leszünk Európa színpadán, megkerülhetetlen tényezőként - ezt a lehetőséget mindenképpen az ország javára kell fordítanunk" - mondta Varga Judit a Magyar Nemzetnek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×