Infostart.hu
eur:
364.54
usd:
331.52
bux:
146155.68
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Emmanuel Macron francia elnök leadja szavazatát Le Touquet-ban 2022. április 24-én, a francia elnökválasztás második fordulójában.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/REUTERS/Gonzalo Fuentes

A tét az, hogy lesz-e abszolút többsége Macron mozgalmának a francia nemzetgyűlésben

Vasárnap tartják Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulóját. Az előrejelzések szerint megismétlődhet az első forduló eredménye, amelynek alapján a közelmúltban újabb öt évre elnökké választott Emmanuel Macron mozgalma csak szűk többséggel előzte meg a Jean-Luc Melenchon vezette baloldali tömörüléstt. A nagy kérdés az, hogy megőrzi-e abszolút többségét az elnök vezette centrista szövetség.

A múlt vasárnapi első fordulóban Emmanuel Macron államfő és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója a szavazatok 25,75 százalékával végzett az élen, alig 21 442 vokssal előzve meg a Jean-Luc Mélenchon által vezetett, a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogást (NUPES), amely 25,66 százalékos támogatottságot szerzett

Az Infostartnak nyilatkozó szakértő, Soós Eszter Petronella szerint a friss becslések alapján a második forduló nagy kérdése és egyben tétje az, hogy az 577 fős nemzetgyűlésben a Macron-féle mozgalom rendelkezik-e majd az abszolút többséget jelentő 289 mandátummal.

A közvélemény-kutatók legfrissebb mandátumbecslései alapján nagyobb esélye van annak, hogy a Macron vezette erők számára nem lesz meg az abszolút többség – értékelte Soós Eszter Petronella.

De ha nyer is a Macron-mozgalom, a győzelem rendkívül szűk, 289 mandátum körüli lesz

– tette hozzá.

Utalt arra, hogy relatív többség esetén alkalmi szövetségesként a konzervatív Köztársaságiakra számíthat majd az elnök és az általa május közepén miniszterelnöknek kinevezett korábbi munkaügyi miniszter, Élisabeth Borne.

A szakértő szerint ez is magyarázza, hogy a vasárnapi második fordulót megelőző napokban az elnök kissé "rákapcsolt", és nemzetközi, mindenekelőtt Ukrajnával kapcsolatos szerepvállalásával kampányolt, ami a választók számára adott esetben pozitív üzenetet jelenthet.

Az első fordulóban az előző nemzetgyűlés összetételéhez képest 18,67 százalékos támogatottsággal a szuverenista jobboldali Marine Le Pen pártja tudta a leginkább növelni a képviselői számát, és 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat 20 és 40 közötti képviselővel. Marine Le Pen számára ugyanakkor nem a parlament a fő "játéktér", hanem mindenekelőtt az 2024-es európai parlamenti választás, majd a 2027-es elnökválasztás.

Azt sikerült elérnie, hogy dominálja a radikális jobboldali teret, amit jelez, hogy az Eric Zemmour vezette szélsőjobboldali Visszahódítás mozgalom nagyon súlyos vereséget szenvedett az elmúlt heti első fordulóban, és képviselői nem jutottak be a másodikba.

A legfőbb parlamenti ellenzék azonban nem Marine Le Pen mozgalma, hanem a Jean-Luc Mélenchon vezette, a különböző baloldali és szélsőbaloldali csoportokból álló baloldali összefogás lesz.

Soós Eszter Petronella szerint a francia politikában csak "nüansznyi különbség" várható akár abszolút, akár relatív többséget szerez Macron Ensemble! mozgalma. A francia kormányzatnak egyrészt nagyon erős alkotmányos eszközei vannak ahhoz, hogy a parlamentet kordában tartsa. Így az alkotmánynak az a cikkelye, amely lehetővé teszi a szavazás nélküli törvényelfogadást. Tény az is, hogy Emmanuel Macron rendelkezik a nemzetgyűlés feloszlatásának jogával.

Kiemelte továbbá, hogy vannak olyan rendkívül fontos területek, amelyek a francia köztársasági elnök hatáskörébe tartoznak. Ezek közé közé tartozik egyebek között a kül-, illetve az Európa-politika, továbbá a védelmi politika is. "Kifelé" ezek számítanak igazán – hangsúlyozta a szakértő.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×