eur:
413.97
usd:
396.52
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter internetes sajtóértekezletet tart Moszkvában 2022. június 6-án. Lavrov 6-án és 7-én Szerbiába látogatott volna, de az Ukrajna elleni orosz támadás miatt Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária lezárta légterét az orosz külügyminisztert szállító repülőgép előtt.
Nyitókép: MTI/AP/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Szergej Lavrov nem tudja elképzelni, mi lesz most Ukrajna sorsa

Az orosz külügyminiszter elmondta, mit kellett volna tennie Kijevnek, hogy megakadályozza a háború kitörését.

„Ami Magyarországot illeti, tudom, hogy Kárpátalján, ahol magyarok élnek, megtartják a nyelvüket és tanítják azt. Magyarország az az ország, amely ezeket az embereket honfitársainak tekinti, támogatja őket, segíti a magyar nyelvű oktatás megteremtését” – fogalmazott az orosz külügyminiszter a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjújában, amit az Index szemlézett.

„Ha az ukrán rezsim nem indított volna frontális támadást az oroszok ellen, és nem próbálta volna betiltani a magyar és a román nyelvet is, amikor elfogadta az államnyelvről szóló törvényt, (…) és egyszerűen végrehajtotta volna a minszki megállapodásokat, (…) akkor semmi sem történt volna” – tette hozzá Szergej Lavrov.

A külügyminiszter szavai szerint Oroszország kész lett volna a kapcsolatok fejlesztésére. „De ők ezt nem voltak hajlandóak megtenni. Nem tudom elképzelni, hogy mi lesz most ennek az Ukrajnának a sorsa, tekintve a nyilvánvalóan neonáci rezsim által folytatott politikát” – jegyezte meg.

Lavrov mások mellett arra is kitért, hogy Oroszország látja a rendezéshez vezető utat, amit Vlagyimir Putyin elnök többször is világossá tett. Kiemelte, hogy

„kénytelenek voltak elismerni a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, mert az elmúlt nyolc évben az ukrajnai államcsíny után (…) nem volt más választásuk”.

„Megvédjük függetlenségüket azon a területen, ahol 2014-ben népszavazást tartottak. Ez persze nem megy minden nehézség nélkül, az évek alatt Kijevben nyugati oktatók segítségével nevelt neonácik ellenállása valóban heves” – fogalmazott a külügyminiszter, aki szerint közülök sokan dorgokat használnak, amit teljesen megfosztja őket a félelemérzés képességétől, stb.

A tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta: „valamikor március végén, amikor Isztambulban találkoztunk, mindannyiunk számára remény mutatkozott, köszönhetően annak, hogy az ukrán fél először vetett papírra olyan álláspontot, ami számunkra megfelelő alapot jelentett a munkához. Néhány nappal később azonban feladták ezt az álláspontot. Április közepe óta az ukrán fél nem reagált a javaslatokra (…). Április közepe óta teljes a csend” – fogalmazott Szergej Lavrov, megjegyezve, hogy ha Kijev lépne, Oroszország készen állna a tárgyalásra.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×