eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Ukrán nemzeti színű szalag egy orosz légi csapás által lakhatatlanná tett épület oszlopán a Kijev közelében levő Gorenkában 2022. június 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Natacha Pisarenko

Már a nyelvhasználat és az orosz tisztségviselők megjelenése a téma megszállt területeken

Az oroszok szerint Volodimir Zelenszkij megkezdte hazája "szuverenitásának átadását" Lengyelországnak.

Államnyelv marad az ukrán Ukrajna "felszabadított" területein, mert ezek a régiók jelenleg nem tartoznak az Oroszországi Föderációhoz - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Peszkov emlékeztetett rá, hogy Oroszországban az orosz az egyetlen államnyelv.

"Ami Ukrajna egyes régióit illeti, azok jelen pillanatban nem képezik az országunk részét. Minden az emberek választásától függ majd" - mondta.

Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai-polgári közigazgatási főtanács tagja a TASZSZ hírügynökséggel közölte, hogy a régióban az orosz és az ukrán egyaránt államnyelvnek számít, és ez a helyi hatóságok szándéka szerint így is marad. Rogov szerint a kérdésben népszavazást tarthatnak majd, ha a lakosság úgy kívánja.

Emlékeztetett rá, hogy a régióban a többség által beszélt orosz korábban de facto hivatalos nyelvnek számított, ám a 2014-es kijevi "államcsínyt" követően "nemcsak tiltás alá esett, de üldözték és szankcionálták". Rogov korábban azt mondta, hogy Zaporizzsja csatlakozni kíván Oroszországhoz.

Szergej Moroz, Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának sajtótitkára a TASZSZ-nak szintén azt mondta, hogy a helyi hatóságok még nem döntöttek a kérdésben, de mérlegelik azt a lehetőséget, hogy mind az orosz, mind az ukrán államnyelv legyen a régióban. Rámutatott, hogy a szomszédos - Oroszország által 2014-ben annektált - Krímben az orosz, az ukrán és a krími tatár egyaránt államnyelv. Hozzátette, hogy ezeket nyelveket csak a félsziget és az orosz állam nyolc évvel ezelőtti "újraegyesítése" nyomán egyenjogúsították.

Ukrán megyei kormányzók reggeli jelentéséből készített összefoglalójában az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is aktívan ágyúzzák Ukrajna keleti és déli részét, aminek Harkiv, Luhanszk és Donyeck régiókban halálos áldozatai is lettek,

a déli Herszon megye megszállt városaiba pedig már elkezdték betelepíteni családjaikat is.

Peszkov azt mondta, hogy a Kreml tisztelettel viszonyul Gyenyisz Pusilin donyecki vezetőnek ahhoz a döntéséhez, hogy leváltotta eddigi kormányát, amelyet Alekszandr Anancsenko vezetett, és helyére az egyébként ukrajnai születésű Vitalij Hocenkót, az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium volt regionális együttműködési igazgatóját nevezte ki miniszterelnöknek.

Dmitrij Peszkov azt is kijelentette, hogy Ukrajna "felszabadított" területein az ott élő emberek választásától függ majd a tisztségviselők kinevezése. A szóvivő ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy tölthetnek-e be orosz hivatalnokok tisztséget a megszállt ukrajnai területeken.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója hangot adott feltevésének, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "beleegyezett Ukrajna nyugati területeinek lengyel annektálásába", és

megkezdte hazája "szuverenitásának átadását" Lengyelországnak.

Nariskin az SZVR sajtószolgálatának csütörtökön kiadott közleménye szerint azt állította, hogy Kijev Varsó ösztönzésére állami jelentőségű információkat adott át a "lengyel-amerikai tandemnek", egyebek között az ukrán adófizetőkre és az állam valós pénzügyi helyzetre vonatkozó adatokat.

A hírszerzési értesülésekre hivatkozó Nariskin szerint Lengyelországban tartalék központot hoztak létre az ukrajnai adóinformációk feldolgozására. Ezt az orosz kémfőnök egy üzleti fúzió és egy felvásárlás előkészítéséhez hasonlította, és rámutatott, hogy az állam nem viselkedhet úgy, mint egy magánvállalat.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×