Infostart.hu
eur:
364.14
usd:
310.65
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz kormányküldöttség tiszteletére adott gálaműsor kezdetén Phenjanban 2024. június 19-én, Putyin kétnapos észak-koreai látogatása idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Gavriil Grigorov

Washington Post: valószínű, hogy Oroszország még Donald Trump béketervét sem fogadná el

2016-ban az orosz törvényhozásban még sokan ünnepelték Trump elnökké választását, de azóta a kapcsolatok olyan szinten romlottak meg a felek közt, hogy egy újabb Trump-elnökség sem hozna változást, és ebben Moszkva sem bízik.

Oroszország titokban Donald Trump győzelméért szorít az amerikai elnökválasztáson, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei mégis elfogadhatatlanok lehetnek az orosz vezetés számára – írta cikkében a The Washington Post. A lap szerint, bár Trump külpolitikai programja jobban megfelel a Kreml szájízének, az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó tervei még így is sem lehetnek elegendőek Vlagyimir Putyin számára - írja az Index.

A lap amerikai tisztviselőket idézve többek közt arról is írt, hogy az orosz katonai hírszerzés számos dezinformációs kampányt szervezett Harris és szövetségese, Tim Walz ellen, valamint már most megkérdőjelezték a szavazás érvényességét.

Továbbá emlékeztettek, 2016-ban az orosz törvényhozásban még sokan ünnepelték Trump elnökké választását, de azóta a kapcsolatok olyan szinten romlottak meg a felek közt, hogy egy újabb Trump-elnökség sem hozna változást, és ebben Moszkva sem bízik.

Természetesen Trumpot akarják – ez egyértelmű –, de a választás eredménye nem lesz sorsfordító Oroszország számára. Az amerikai-orosz kapcsolatok holtpontra jutottak. És mindenki ennek a foglya – még Putyin is – mondta egy volt Kreml-tisztviselő a lapnak, aki még mindig kormányzati körökben dolgozik. Azt viszont megjegyezte, hogy a választások utáni esetleges belpolitikai káosz még nagy hasznára válhat Moszkvának.

Az orosz elitben mégis egyre nagyobb a várakozás, hogy Trump győzni fog, és ha ez megtörténik, akkor esély nyílik arra, hogy az Ukrajnával folytatott háborút Moszkva feltételei szerint fejezzék be, és potenciálisan átrajzolódhat a globális biztonsági térkép. Szergej Markov, egy Kreml-közeli politikai elemző azt mondta, hogy nemcsak Trump győzelmére számít, hanem arra is, hogy „november 7-én Trump várhatóan felhívja Putyint és Zelenszkijt, és felajánlja az ellenségeskedések beszüntetését”.

A The Washington Post ugyanakkor megjegyzi, hogy Trump győzelme kockázattal is járhat Oroszország számára, mivel nem világos, hogy Putyin beleegyezik-e bármilyen, Trump által javasolt megállapodásba a háború befejezéséről, ami ellenségeskedéshez vezethet kettejük között.

Az utóbbi hónapokban több javaslat is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mondjon le területekről Oroszország javára a békéért cserébe. E javaslatokat heves bírálatok érték, és sok elemző azt is kétségbe vonta, hogy Oroszország elfogadná-e ezeket a feltételeket.

Putyin számára ez egy nagyon rossz forgatókönyv [lenne]. Putyinnak nincs szüksége területre. Neki Ukrajnára van szüksége – foglalta össze véleményét Tatjana Sztanovaja, aki szerint valószínűsíthető, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, Ukrajnáról szóló potenciális jövőbeli találkozók és megbeszélések sorozata zsákutcába fog jutni. „Trump soha nem fogja felajánlani Putyinnak azt, amit Ukrajnában akar” – összegezte.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×