Az ARD német közszolgálati televízió megbízásából végzett felmérésből kitűnt, hogy az emberek 47 százaléka kényszerül arra, hogy a megélhetésre fordított napi kiadásait erősen vagy nagyon erősen csökkentse.

A kényszerű megszorítás mindenekelőtt az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat sújtja, esetükben a kiadások mérséklése 77 százalékos.

A megélhetéssel kapcsolatos gondokat jobban érzik az egykori NDK-hoz tartozó keletnémet tartományok lakói, akiknek 59 százaléka vallotta azt, hogy a megszorítások elkerülhetetlenek.

A statisztikai hivatal arra mutatott rá, hogy az említett 7,9 százalékos inflációs ráta az eddigi legmagasabb az újraegyesült Németország történetében.

Az infláció mérséklése érdekében a kormány egy sor intézkedést hozott, amelyeket az emberek többsége támogat. Így 61 százalékuk helyesli az üzemanyagokra kivetett energiaadó átmeneti csökkentését, 59 százalékuk pedig az alkalmazottak számára előirányzott, évi 300 eurós energiaár-visszatérítést.

A legmagasabb, azaz 64 százalékos a támogatottsága a kilenceurós nyári havi bérlet bevezetésének a közösségi közlekedési eszközökre, a buszokra, a metróra, illetve a vonatokra.

Minden negyedik gépkocsitulajdonos vallotta azt, hogy a kedvezményes bérletnek köszönhetően a nyári hónapokban jóval kevesebbet ül majd az autóba.

A megkérdezettek 59 százaléka ugyanakkor beismerte, hogy kilenceurós közlekedés ide vagy oda, a gépkocsit mindenképp előnyben részesíti.

A felmérés ugyanakkor rávilágított arra, hogy

a német állampolgárok számára a legnagyobb problémát nem az árak alakulása, nem az infláció és nem is a környezetvédelem, illetve a klímaváltozás jelenti, hanem az Ukrajnában zajló háború.

A megélhetés nehézségeit minden negyedik megkérdezett említette az első helyen, az ukrajnai orosz invázió azonban a németek 37 százalékát ennél jobban aggasztja.

Igen eltérő volt a háborúval kapcsolatos német kormányzati politika megítélése. A megkérdezettek 50 százaléka úgy vélte, hogy Németország részéről erőteljes fellépésre és az Oroszországgal szembeni keménység kimutatására van szükség. 43 százalék viszont azt a választ adta, hogy a kormánynak inkább tartózkodó magatartást kell tanúsítania, és el kell kerülnie Oroszország provokálását.

Feltűnő volt a válasz különbözősége az ország nyugati, illetve keleti fele között.

A nyugatnémetek 53 százaléka Oroszországgal szemben határozottabb fellépést és keménységet sürgetett. Az egykori NDK területén azonban csupán a válaszadók 35 százaléka volt ezen a véleményen, ami elemzők szerint az egykori "szovjet kötődésből" fakad. Minden tíz megkérdezett közül négy, azaz 42 százalék vallotta azt, hogy megfelelő Ukrajna német fegyverekkel történő támogatása, míg 23 százalék úgy vélte, hogy Berlin ebben a tekintetben túl messzire ment.

A felmérés rávilágított arra is, hogy

a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága az eddigi mélypontra süllyedt a tavaly decemberi hivatalba lépése óta.

A válaszadók 39 százaléka válaszolta azt, hogy elégedett vagy nagyon elégedett a baloldali-liberális, a szociáldemokrata SPD-ból, a Zöldekből, illetve a szabad demokrata FDP-ből álló kormány munkájával, 59 százalék visont merőben ellentétes véleményen volt.

Ezzel szemben Németország két legnépszerűbb politikusa továbbra is kimagasló, egyaránt 60 százalékos támogatottsággal a Zöldek két képviselője, Robert Habeck gazdasági miniszter, illetve Annalena Baerbock külügyminiszter.

Némileg javult, így 43 százalékos a kancellár, Olaf Scholz támogatottsága, miközben a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU elnökének, Friedrich Merznek a munkájával 35 százalék elégedett. Merz viszonylagos népszerűtlensége ellenére

a CDU/CSU pártszövetsége nagy fölénnyel nyerné a választásokat, ha azokat a hét végén tartanák.

A kereszténypártok támogatottsága 27 százalékos, a szociáldemokrata párt 21 százalékával szemben. A Zöldek ezzel szemben nyomulnak előre, és immár az SPD-vel egyező támogatással rendelkeznek.