Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Covidban meghalt a Litvinyenko megölésével gyanúsított egyik orosz férfi

Koronavírus-fertőzésben meghalt egy moszkvai kórházban az Alekszandr Litvinyenko dezertőr orosz titkosügynök meggyilkolásával gyanúsított egyik orosz férfi, Dmitrij Kovtun - jelentette szombaton a TASZSZ orosz hírügynökség.

Litvinyenko az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egykori alezredeseként szembefordult az orosz kormánnyal, és 2000-ben Londonba emigrált, majd ott 2006 novemberében polónium-izotóppal meggyilkolták. Az ügyet brit beadvány alapján a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is vizsgálta, és tavaly szeptemberi ítéletében Oroszországot tette felelőssé Litvinyenko haláláért. A bíróság a brit hatóságok állítása alapján fenntartotta azt a feltételezést, hogy a gyilkosságot Litvinyenko két volt FSZB-s ügynöktársa, Dmitrij Kovtun és Andrej Lugovoj hajtotta végre az orosz állam megbízásából.

A Kreml szerint az EJEB megalapozatlanul ítélte el Oroszországot, mert szerinte bűnössége megállapításához nem volt kellő mennyiségű információja, technikai lehetősége, és jogköre sem volt rá. Az üggyel kapcsolatos orosz magyarázat szerint Litvinyenko halálában leginkább az angliai emigrációban élő Borisz Berezovszij orosz oligarcha volt érdekelt.

Berezovszkijt 2013-ban holtan találták oroszországi otthonában.

Az orosz főügyész közölte a strasbourgi ítélet után: London saját nyomozása során nem fogadta el Moszkvától a felajánlott segítséget.

Özvegyének vallomása szerint Litvinyenko az MI6 brit külső felderítésnek és a spanyol hírszerzésnek dolgozott, és nem sokkal halála előtt kapta meg a brit állampolgárságot.

Andrej Lugovoj azóta az orosz parlament egyik neves tagja lett. A TASZSZ szombaton idézte reakcióját, miszerint gyászolja "közeli és hű barátját".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×