eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ukrán tankok haladnak egy úton a kelet-ukrajnai Szjevjerodoneck közelében 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a napon rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

Egy orosz légió Ukrajna oldalán

Az elmúlt másfél hónapban rejtélyes robbantások, gyújtogatások és tűzesetek söpörtek végig Oroszországon. Váratlanul fontos vasúti csomópontok kaptak lángra, és „balesetek” történtek az Ukrajnával határos lőszerraktárakban és üzemanyag-tárolókban. Az egyik magyarázat szerint a titokzatos esetek mögött a Szabadságot Oroszországnak légió tagjai állnak, akik az ukrán oldalra átállt orosz katonákból és a velük szimpatizáló orosz lakosságból kerülnek ki. Bár azt egyelőre nehéz megmondani, hogy ügyes ukrán propagandáról vagy valódi támogatottsággal rendelkező mozgalomról van-e szó, de az orosz parlament a napokban elrettentő jellegű intézkedésekről szavazott a légióval szemben.

„A célunk a putyini rezsim megdöntése, amely célirányosan megsemmisíti az orosz embereket” – áll az úgynevezett Szabadságot Oroszországnak légió hivatalos manifesztumában. A csoport létrehozását márciusban jelentették be a fogságba esett és az ukrán oldalra átállt orosz katonák részvételével. Az első hivatalos sajtótájékoztatóját április 5-én, Kijevben tartották – írja az Index.

Mint olvasható, Alekszej Aresztovics, az ukrán elnök katonai tanácsadója április elején számolt be részletesebben a légió működéséről: elmondása alapján katonai felkészülésen vesznek részt, agitációs röplapokat osztogatnak és plakátokat ragasztanak ki szerte Oroszországban. A légió felszólította orosz honfitársait, hogy csatlakozzanak az ellenálláshoz, semmisítsék meg „Putyin zsarnokságát”, és „szabadságot, demokráciát és jólétet” hozzanak Oroszországnak.

A csoport Telegramon keresztül kommunikál, a csatornát közel hetvenezer feliratkozó követi. Vannak hivatalos szimbólumaik: „L” betűt formázó, a Libertyre, vagyis szabadságra utaló kézmozdulat, és saját – kék-fehér-kék – zászlójuk.

Az Index cikke szerint a légióban a fogságba esett és átállt katonák mellett orosz és belarusz önkéntesek is részt vesznek. Pontos számok nem ismertek, de Alekszej Aresztovics májusi nyilatkozatai alapján a létszám meghaladja a négyszáz főt. Kijev szerint több száz jelentkezést kapnak minden egyes nap, de az ukrán oldalon történő orosz részvételt nehezíti az alapos átvilágítás: érthető okok miatt a jelentkezőket mélyrehatóan megszűrik, mielőtt fegyvert adnának a kezükbe.

Valódi mozgalom, vagy propagandafogás?

Egyelőre azonban nehéz megmondani, hogy a Szabadságot Oroszországnak légió mennyire képvisel valódi erőt, és milyen a támogatottsága a fogságba ejtett orosz katonák és az Oroszországban élők körében, avagy az egész inkább egy jól felépített ukrán propagandaakció.

A lap ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy március végétől kezdve egyre több hír érkezett az Oroszország területén történt ukrán támadásokról. Az egyik felvételen világosan látszott, ahogy két harci helikopter egy belgorodi régióban lévő üzemanyag-tárolót semmisített meg. Kijev minderről mélyen hallgatott, az érintettségüket nem kommentálták.

Áprilistól a rejtélyes esetek új fordulatot vettek: Oroszország-szerte – de leginkább az Ukrajnával határos területeken – tűzesetek és robbanások egész sora söpört végig. Bár a hivatalos magyarázatok baleseteknek minősítették az incidenseket, meglehetősen gyanús volt, hogy a többség stratégiai objektumokon történt, jegyzik meg. Májusban a balesetek folytatódtak – ezúttal az orosz vasúti infrastruktúra különböző pontjain, megnehezítve az orosz haderő és haditechnika mozgását a keleti-ukrán frontra.

Április végéig több mint negyven titokzatos incidens történt, ennek a fele az Ukrajna északkeleti részével határos belgorodi megyében.

Az egyik magyarázat szerint jól megtervezett szabotázsakciókról van szó, amiket a Szabadságot Oroszországnak légió tagjai követtek el.

Május 25-én az orosz parlament tovább szigorította a hazaárulás kategóriáját: harci cselekmények során hazaárulás lett az átállás az ellenfél oldalára, valamint akár 20 év börtönre emelték „az Orosz Föderáció érdekeivel szembemenő” katonai eseményekben való részvételért járó büntetést. Ezek a lépések így közvetlenül is a légió ellen irányultak.

(A nyitóképen: Ukrán tankok haladnak egy úton a kelet-ukrajnai Szeverodoneck közelében 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a napon rendelte el katonai művelet végrehajtását.)

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×