Az Európai Unió országai közül Magyarország és Görögország a legközelebbi és legtámogatóbb barátja Szerbiának, a környező országok közül pedig Magyarországgal van a legjobb viszonya a nyugat-balkáni országnak - ez derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Danas című belgrádi napilap közölt.
Az Európai Ügyek Intézetének felmérése szerint a megkérdezettek 24 százaléka gondolta úgy, hogy Görögország Szerbia legközelebbi barátja, 16 százalékuk szerint Magyarország áll az első helyen. Tavaly még csak a válaszadók nyolc százaléka vélekedett ilyen pozitívan Magyarországról.
Csökkent viszont azok aránya, akik szerint Németország Szerbia "legjobb barátja", már csak a válaszadók hét százaléka gondolja így, míg jelentősen nőtt azok aránya (18 százalék), akik szerint Berlin inkább az ország legnagyobb ellensége. A legtöbb válaszadó Horvátországot nevezte meg Szerbia legnagyobb ellenségeként (22 százaléka), míg szoros versenyben a második helyen (21 százalék) Nagy-Britannia végzett.
A megkérdezettek egyharmada szerint a környező országok közül Szerbiának Magyarországgal van a legjobb kapcsolata, ezt a Bosznia-Hercegovinával (21 százalék) és az Észak-Macedóniával (11 százalék) fenntartott viszony követi.
A megkérdezettek 45 százaléka mondta azt, hogy támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, míg 43 százalékuk határozottan ellenzi. Az elmúlt évek adataihoz képest ez jelentős változást mutat, soha korábban ilyen kevesen nem támogatták az EU-csatlakozást, és soha ennyien nem ellenezték ilyen határozottan.
Aleksandar Vucic szerb elnök múlt pénteken ismertette az Ipsos közvélemény-kutató felmérését, amely még ennél is alacsonyabb támogatottságot mutatott: a megkérdezettek 35 százaléka mondta, hogy Szerbiának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, míg 44 százaléka ellenezte ezt. 2016-ban még a megkérdezettek 55 százaléka támogatta Szerbia uniós csatlakozását.
A kedden ismertetett felmérés szerint a válaszadók 60 százaléka azonban mégis úgy véli, az országnak csak haszna származhat az EU-val történő együttműködésből.
A felmérést az Európai Ügyek Intézete március 4. és 14. között végezte 1228 résztvevő megkérdezésével.