eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok külügyminisztereinek az ukrán válságról folytatott tanácskozása után Brüsszelben 2022. február 22-én. Von der Leyen bejelentette, hogy az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, amelynek értelmében megtiltják a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzák Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters Pool/Johanna Geron

Ursula von der Leyen: ha egy helyben állunk, lemaradunk

Az Európai Bizottság elnöke támogatja a reform mellett állókat.

Az Európai Unió feladata, hogy minél gyorsabban megfeleljen az uniós polgárok elvárásainak Európa jövőjére vonatkozóan, az uniós szerződések hatályán belül, ha pedig ez nem lehetséges, akkor azok megváltoztatásával - jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat záróeseményén Strasbourgban.

Az Európai Parlamentben tartott rendezvényen Von der Leyen kijelentette: "amennyiben az EU gyorsabban akar előrehaladni, az egyhangú döntéshozatal már nem működik a kulcsfontosságú területeken".

"A demokrácia működését szilárd alapokra kell helyezni: támogatom azokat, akik az EU reformjai mellett vannak, annak jobb működése érdekében" - tette hozzá.

Beszédében az elnök kifejtette: az Európai Unió feladata, hogy megerősítse az európai egységet a jövőben, és ennek megvalósítását már "ma el kell kezdeni". Hangsúlyozta: az európai kontinensre visszatért a háború, "Oroszország ismét átrajzolná a térképeket", s ez a helyzet "történelmünk egyik legsötétebb időszakát idézi".

"Ha egy helyben állunk, lemaradunk. A konferenciasorozat eredményei azonban azt mutatják, hogy az európaiak nem akarják ezt a hibát elkövetni"- jelentette ki. Mint mondta, "az európaiak Európát jobb jövőben képzelik el, ahol jóllét, igazságosság és haladás van, olyan szociálisan fenntartható Európát akarnak, amely vigyáz mindenkire".

AZ EB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-nak fontosabb szerepet kell játszania az egészségügy, a biztonság és a környezetvédelem területén, forrásokat kell fektetnie az egészséges élelmiszerekbe, a megfelelő lakhatásba.

"Olyan Európát szeretnénk, amely képes a jogállamiságot és (európai)értékeket képviselni, ellátni saját magát a legfontosabb területeken, az energia, élelmiszer, a gyógyszergyártás és a digitális technológia területén" - tette hozzá.

Von Leyen a beszéde lezárásaként megerősítette, hogy

Ukrajna jövője Európa jövője is.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy "az ukrajnai orosz invázió új valóságot teremtett a kontinensen, Európa veszélyesebb hellyé vált". Mint mondta, "a válságra adott uniós reakció egyben az uniós értékek próbája is".

"Ukrajna a segítségünkért kiált, és több millió európai, aki több évtizeden keresztül szovjet megszállás alatt szenvedett, tudja, hogy Európa jövője Ukrajna jövőjével fonódik össze" - jelentette ki.

Metsola elmondta, hogy az Európai Parlament erősebb Európáért fog küzdeni, egységes biztonság és védelempolitikára van szüksége, s e téren a 27 tagállam kiegészítheti egymást. Mint fogalmazott, az energia területén, "az EU még mindig túlságosan függ az autokratikus rezsimektől", a függetlenedésben szerinte a tagállamoknak egymást kell támogatniuk.

Az EP elnöke hangsúlyozta: Európának a jövőben is olyan helynek kell maradnia, ahol "mindenki az lehet, aki akar, senki sem élhet boldogtalanul nemi, etnikai hovatartozása vagy szexuális orientációja miatt". A cinizmus, a populizmus és a nacionalizmus ellenében kell fellépnünk, nekik nincsenek megoldásaik, ők pusztán a haladás kerékkötői" - vélekedett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×