Infostart.hu
eur:
365.72
usd:
330.85
bux:
146183.49
2026. november 13. péntek Szilvia
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok külügyminisztereinek az ukrán válságról folytatott tanácskozása után Brüsszelben 2022. február 22-én. Von der Leyen bejelentette, hogy az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, amelynek értelmében megtiltják a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzák Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters Pool/Johanna Geron

Ursula von der Leyen: ha egy helyben állunk, lemaradunk

Az Európai Bizottság elnöke támogatja a reform mellett állókat.

Az Európai Unió feladata, hogy minél gyorsabban megfeleljen az uniós polgárok elvárásainak Európa jövőjére vonatkozóan, az uniós szerződések hatályán belül, ha pedig ez nem lehetséges, akkor azok megváltoztatásával - jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat záróeseményén Strasbourgban.

Az Európai Parlamentben tartott rendezvényen Von der Leyen kijelentette: "amennyiben az EU gyorsabban akar előrehaladni, az egyhangú döntéshozatal már nem működik a kulcsfontosságú területeken".

"A demokrácia működését szilárd alapokra kell helyezni: támogatom azokat, akik az EU reformjai mellett vannak, annak jobb működése érdekében" - tette hozzá.

Beszédében az elnök kifejtette: az Európai Unió feladata, hogy megerősítse az európai egységet a jövőben, és ennek megvalósítását már "ma el kell kezdeni". Hangsúlyozta: az európai kontinensre visszatért a háború, "Oroszország ismét átrajzolná a térképeket", s ez a helyzet "történelmünk egyik legsötétebb időszakát idézi".

"Ha egy helyben állunk, lemaradunk. A konferenciasorozat eredményei azonban azt mutatják, hogy az európaiak nem akarják ezt a hibát elkövetni"- jelentette ki. Mint mondta, "az európaiak Európát jobb jövőben képzelik el, ahol jóllét, igazságosság és haladás van, olyan szociálisan fenntartható Európát akarnak, amely vigyáz mindenkire".

AZ EB elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-nak fontosabb szerepet kell játszania az egészségügy, a biztonság és a környezetvédelem területén, forrásokat kell fektetnie az egészséges élelmiszerekbe, a megfelelő lakhatásba.

"Olyan Európát szeretnénk, amely képes a jogállamiságot és (európai)értékeket képviselni, ellátni saját magát a legfontosabb területeken, az energia, élelmiszer, a gyógyszergyártás és a digitális technológia területén" - tette hozzá.

Von Leyen a beszéde lezárásaként megerősítette, hogy

Ukrajna jövője Európa jövője is.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy "az ukrajnai orosz invázió új valóságot teremtett a kontinensen, Európa veszélyesebb hellyé vált". Mint mondta, "a válságra adott uniós reakció egyben az uniós értékek próbája is".

"Ukrajna a segítségünkért kiált, és több millió európai, aki több évtizeden keresztül szovjet megszállás alatt szenvedett, tudja, hogy Európa jövője Ukrajna jövőjével fonódik össze" - jelentette ki.

Metsola elmondta, hogy az Európai Parlament erősebb Európáért fog küzdeni, egységes biztonság és védelempolitikára van szüksége, s e téren a 27 tagállam kiegészítheti egymást. Mint fogalmazott, az energia területén, "az EU még mindig túlságosan függ az autokratikus rezsimektől", a függetlenedésben szerinte a tagállamoknak egymást kell támogatniuk.

Az EP elnöke hangsúlyozta: Európának a jövőben is olyan helynek kell maradnia, ahol "mindenki az lehet, aki akar, senki sem élhet boldogtalanul nemi, etnikai hovatartozása vagy szexuális orientációja miatt". A cinizmus, a populizmus és a nacionalizmus ellenében kell fellépnünk, nekik nincsenek megoldásaik, ők pusztán a haladás kerékkötői" - vélekedett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Tisza-kormány: történelmi bejelentéseket tett Magyar Péter a nők védelmében, jöhet a találkozó Zelenszkij elnökkel

Tisza-kormány: történelmi bejelentéseket tett Magyar Péter a nők védelmében, jöhet a találkozó Zelenszkij elnökkel

Magyar Péter miniszterelnök péntek reggel telefoninterjút adott a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában, ahol egyebek mellett arról beszélt, hogy november végén Kárpátalján találkozhat Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A kormányfő 1,7–1,8 százalékos idei és 2,4 százalékos jövő évi gazdasági növekedéssel számol, miközben a kormány 2027-re 3 százalékos inflációval tervez. Magyar azt is közölte, hogy az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról szóló javaslat haladéktalanul az Országgyűlés elé kerül, és szerinte Cseh Gergő Bendegúznak, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatójának az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor történt informatikai hiba rendezése után távoznia kellene. A NAV eljárási cselekményeket hajtott végre a Lezsák Sándorhoz köthető lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál, Székesfehérváron pedig iratokat foglalt le a Sóstói Stadionnál a Vidi megmentésével összefüggő nyomozásban. Vitézy Dávid és Karácsony Gergely aláírta a regionális BKK létrehozásáról szóló megállapodást, a miniszter szerint pedig hamarosan több mint 1000 milliárd forint értékű vasúti közbeszerzést írhatnak ki. A Semmelweis Egyetem kuratóriuma vizsgálja a korábbi gazdálkodást, miután kiderült, hogy Merkely Béla leköszönő rektor egy ugandai úton zebravadászaton vett részt az egyetem egyik beszállítójának vezetőjével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×