Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.76
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Füst száll a magasba a mariupoli Azovsztal acélmű területén egy orosz támadás során 2022. május 5-én. Az Azovsztal az utolsó olyan terület az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban, amelyet az orosz erőknek még nem sikerült elfoglalniuk, oda vették be magukat a várost védő ukrán katonák, és több száz civil is ott talált menedéket.
Nyitókép: MTI/AP

Orosz beszámolók szerint civilek hagyták el a mariupoli acélmű területét

Több gyerek is van a busszal kimentettek között.

Civil lakosok hagyták el több csoportban a mariupoli Azovsztal acélmű épületét - közölték péntek este orosz hírügynökségek. A TASZSZ hírügynökség szerint 51 személyt sikerült kimenekíteni. Az evakuáltak között, akik több autóbusszal hagyták el az üzem területét, több gyerek is volt.

Az orosz haderő csütörtöktől szombatig egyoldalú fegyvernyugvást hirdetett meg a reggel 8 és délután 18 óra közötti időszakra, humanitárius folyosókat biztosítva a távozni kívánó civileknek a Moszkva szerint utolsóként ukrán kézben maradt mariupoli létesítményből.

Csütörtök óta ez volt az első alkalom, hogy emberek jöttek elő az Azovsztalból.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az azovi-tengeri kikötőváros "felszabadításáról", hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök "emberiességi megfontolásból" elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.

Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője korábban azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet.

Natalja Nyikonorova, a Moszkva által függetlennek elismert donyecki "népköztársaság" külügyminisztere a TASZSZ hírügynökség szerint kijelentette, hogy a Mariupolból kimenekített emberek háromnegyede az entitásban akar maradni, vagy Oroszországba menne tovább, és csak az egynegyedük kéri az Ukrajnába szállítást.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×