A nagy mariupoli támadás után humanitárius folyosókat hirdettek meg az oroszok

Tarackokkal és rakéta-sorozatvetőkkel lőtte Ukrajnában a donyecki "népi milícia" a mariupoli Azovsztal acélművet - közölte szerdán helyszíni jelentésében orosz védelmi minisztérium Zvezda tévécsatornája és a Rosszija 1 állami televízió.

A pápa figyelmeztette a pátriárkát, "ne legyen Putyin ministránsfiúja"

Az oroszpárti Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje kapott kritikát Ferenc pápától.

Ez történt Kárpátalján a keddi orosz rakétacsapás óta

Viktor Mikita Kárpátalja megyei kormányzó egy tévéműsorban számolt be a részletekről.

Ennyi ukrán menekült maradhatott Magyarországon

Budapesten tárgyalt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának delegációja.

Katonai szállítmányok Bulgáriából

A bolgár parlament szerdán jóváhagyta az Ukrajna humanitárius és katonai-műszaki támogatásáról szóló kezdeményezést, Szófia azonban továbbra sem fog fegyvereket szállítani Kijevnek.

A törvényhozás felhatalmazta a kormányt, hogy végső döntést hozzon a kijevi vezetés kívánalmainak megfelelő támogatás ütemtervéről és mértékéről, ugyanakkor az elfogadott szöveg nem említ fegyverszállítmányokat. A javaslatot 200 támogató szavazattal fogadták el egy tartózkodás mellett. Mindössze a bolgár parlament tizenhat tagja, többségében a jobboldali Újjászületés párt képviselői szavaztak a felhatalmazás ellen, amely egyfajta kompromisszumként született a kormánykoalíción belül, tekintettel a fegyverszállításokat vehemensen ellenző szocialistákra. A szocialisták ugyanis a kormányból történő kilépéssel fenyegetnek, ha a többi koalíciós partner keresztülvinné a katonai segélyeket. (MTI)

Íme, az uniós szankciós csomag "ára"

Londoni árupiaci elemzők szerdai előrejelzése szerint 20 százalékkal zuhanhat az idén Oroszország nyersolajexportja, ha az Európai Unió elfogadja az orosz olajimport fokozatos betiltására kidolgozott tervet, a rendkívül magas földgázárak azonban így is komoly mértékben javítják az orosz fizetési egyensúlyt.

Edward Gardner, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics nyersanyagpiaci folyamatokkal foglalkozó főközgazdásza szerda este összeállított elemzésében közölte: a ház azzal számol, hogy ha az uniós embargótervezetet a jelenlegi formájában elfogadják, az orosz kőolajkivitel 2022 egészében 20 százalék körüli mértékben eshet vissza, és ez 100 dollár felett tartaná a nyersolaj hordónkénti árfolyamát.

Ez azt jelentené, hogy az orosz olajexport mennyisége az ukrajnai háború előtti napi 5 millió hordóról 3,5-4 millió hordóra esne vissza az idei év végére.

A Capital Economics vezető szakértője szerint valószínű, az év későbbi szakaszában emelkedik a nem nyugati országok által vásárolt orosz nyersolaj mennyisége, részben azért, mert Oroszország jelenleg hatalmas árengedményekkel szállít olajat. A ház azonban nem számol azzal, hogy ez teljes mértékben ellentételezné a nyugati import csökkenését.

Az elemző szerint ennek egyik oka az, hogy ezek az importőrök sem akarják veszélybe sodorni a Nyugattal fenntartott kereskedelmi kapcsolataikat, másrészt az EU javaslatai között szerepel az is, hogy a tagországok ne nyújthassanak szállítási, brókeri, biztosítási és finanszírozási szolgáltatásokat az orosz nyersolaj továbbításához, és ez is távol tarthatja az importőröket. (MTI)

Elhurcolt gabonakészlet

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyei kormányzói hivatal közölte, hogy az orosz csapatok a régió csaknem háromévnyi szükségletét fedező mennyiségű, mintegy százezer tonna gabonát vittek ki az országból vagy semmisítettek meg, miközben a vetés még el sem kezdődött. (MTI)

Orvosi felszerelést tartalmazó magyar segélyszállítmány érkezett Kárpátaljára

Eljutott Kárpátaljára szerdán a magyar kormány újabb öt kamionból álló segélykonvoja, amely 210 millió forint értékű orvosi felszerelést, hatvan tonna tartós élelmiszert, illetve higiéniai termékeket is tartalmaz.

Kovács Zoltán: Magyarország megvétózza az orosz olajimport uniós szankcióját

A BBC-nek adott interjút a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Nagy háborús olajjátszma: Kína lépései árulkodóak

Óvatosan, de lépett az energiaéhes ország. Közben számos szupertankert irányítottak át Európából Ázsia felé.

Katonai felszerelést küld az EU az orosz fenyegetés ellen Moldovába

Részben az orosz fennhatóság alatt álló, Ukrajnával határos szakadár területen történt újabb incidensek miatt.

A háború mellett most természeti csapás fenyegetheti a világ búzaellátását

Sokan abban bíztak, hogy India képes lesz pótolni a háború miatt kieső búzamennyiség egy részét a nagy importőrök számára. A perzselő hőség miatt azonban ez veszélybe került.

Szlovákia három év haladékot kér, hogy felkészüljön az olajembargóra

Magyarország és Szlovákia uniós források szerint mentességet kért a szerdán bejelentett orosz olaj importjára vonatkozó tilalom alól: a szlovák gazdasági miniszter már el is árulta, hogy mennyi haladékot szeretnének.

Két markánsan eltérő álláspont a német elitben

Alig néhány nap alatt két nyílt levélben is megmutatkozott a közvélemény-formáló német értelmiségi elit viszonyulása az ukrajnai háborúhoz, az első állásfoglalásban az orosz csapatok ellen harcoló ukrán hadsereg támogatásának korlátozására, a szerdán megjelent második nyílt levélben pedig a támogatás kiterjesztésére szólították fel Olaf Scholz kancellárt.

Mindkét nyílt levél kiindulópontja a szövetségi parlament (Bundestag) április 28-án hozott határozata, amelyben pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben, a hatból négy frakció támogatásával felszólították a szövetségi kormányt, hogy az úgynevezett könnyűfegyverek - például vállról indítható páncéltörő rakéták - után úgynevezett nehézfegyverzettel, páncélozott harcjárművekkel, önjáró lövegekkel is támogassa Ukrajnát.

A parlamenti határozat elfogadása utáni napon közölt első nyílt levél szerint a nehézfegyverek szállítása azzal a veszéllyel jár, hogy Oroszország hadviselő félnek tekintheti Németországot, ami beindíthat egy új világháború felé mutató folyamatot. Ez a háború atomháború lenne, és kirobbanásáért nem egyedül az agresszor Oroszország lenne a felelős, hanem a nemzetközi közösség azon tagjai is, amelyek okot adnak a konfliktus kiszélesítésére. Németország éppen ilyen szerepbe kerülne, ha támogatja Ukrajnát a nem védekezésre, hanem támadásra való nehézfegyverekkel - fejtették ki a feminizmus leghíresebb német képviselője, Alice Schwarzer újságíró kezdeményezésére készített állásfoglalásában.

A levelet 28 vezető értelmiségi írta alá, köztük Andreas Dresen filmrendező, Antje Vollmer teológus - a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) kormányzó Zöldek visszavonult politikusa -, Reinhard Merkel jogfilozófus, Juli Zeh író, Reinhard Mey zeneszerző, énekes, Lars Eidinger színész és Dieter Nuhr humorista. Az Alice Schwarzer kiadásában megjelenő, Emma című feminista folyóirat honlapján közölt nyílt levélben hangsúlyozták, hogy a kancellárnak a fegyverszállítások kiterjesztése helyett a fegyverszünet elérésére kellene törekednie, és arra, hogy lezárják a konfliktust egy mindkét félnek elfogadható kompromisszummal.

Ez az állásfoglalás valójában azt jelenti, hogy "egy kis területszerzés, nemi erőszak és kivégzés még belefér, és Ukrajnának gyorsan meg kell adnia magát" - reagált Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter a Die Zeit című hetilap hírportáljának szerdai összeállításában, amelyet az újabb nyílt levéllel kapcsolatban közöltek.

A Zöldek legtekintélyesebb politikusa - aki egyben Németország legnépszerűbb politikusa is - a liberális hetilap azon közbevetésére, hogy nyilatkozata polemikus, azt mondta, hogy talán "sarkosan" fogalmazott, de a helyzet mégiscsak úgy áll, hogy a Schwarzer-féle nyílt levél azon a feltételezésen alapul, hogy egy orosz győzelem véget vetne a pusztulásnak és szenvedésnek, és "valahogy újra minden rendben lenne", holott Oroszország ténykedése a megszállt ukrán területeken "egészen más képet mutat".

A Die Zeit hírportálján közölt második nyílt levél szerint "nem kell különösebb katonai szakértelem" annak felismeréséhez, hogy az úgynevezett támadó fegyverek, például a páncélozott harcjárművek és az önjáró lövegek "a megtámadottak kezében védelmi fegyverek, mert az önvédelmet szolgálják", a fenyegetés az atomháborúval pedig "Oroszország pszichológiai hadviselésének része".

A levelet 57 vezető értelmiségi írta alá, köztük Daniel Kehlmann és Wladimir Kaminer író, Igor Levit zongoraművész, Wolfgang Ischinger, a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) volt vezetője, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger volt igazságügyi miniszter, az FDP visszavonult politikusa, Ralf Fücks, a Zöldekhez közel álló Heinrich Böll Alapítvány volt elnöke és Markus Meckel teológus, az SPD visszavonult politikusa, az egykori NDK utolsó - és első demokratikusan választott - kormányának külügyminisztere.

Az állásfoglalásában kiemelték: valóban kerülni kell a közvetlen katonai összeütközést Oroszországgal, de ez nem jelentheti azt, hogy Ukrajna szabadságának és függetlenségének védelme nem tartozik a németekre. Az ukránok "a mi biztonságunkért és a szabad Európa alapvető értékeiért is harcolnak, ezért mi (németek) nem hagyhatjuk, és Európa nem hagyhatja, hogy Ukrajna elbukjon" - írták. (MTI)

A kormányfő kitiltásához vezetett az orosz-japán feszültség

Az ukrajnai háború miatti szankciók és a vitatott Kuril-szigetek ügyében történtek miatt hozott lépéseket a két ország.

Fordulat: az oroszok betörhettek az Azovsztalba, heves harcokról jöttek jelentések

Helyi források és haditudósító beszámolója alapján írják a részleteket a külföldi lapok.

Újabb brit szankciós csomag

Megtiltotta az üzleti szolgáltatások oroszországi exportját a brit kormány. A szerdán bejelentett intézkedés az Ukrajna elleni orosz háború miatt érvénybe léptetett újabb brit szankciócsomag része. Liz Truss brit külügyminiszter a lépést indokló nyilatkozatában közölte: a szolgáltatásexport tilalma elvágja Oroszországot az üzleti tevékenység lehetőségétől olyan szektorokban, amelyek kritikus fontosságúak az orosz gazdaság számára.

A szankciók alapján az orosz üzleti vállalkozások nem vehetik igénybe brit könyvvizsgálói, menedzsertanácsadási és PR-vállalatok szolgáltatásait. A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Oroszország erőteljesen függ a nyugati szolgáltatási vállalatoktól a feldolgozóipari termékek gyártásában és exportjában, és importjának tíz százalékát az ilyen jellegű szolgáltatások adják.

A tárca szerdai bejelentése szerint érvénybe lépett az az új törvény is, amelynek alapján a közösségi médiafelületek, az internetszolgáltatók és a mobileszközökön használatos alkalmazások forgalmazói kötelesek blokkolni két orosz médiaszolgáltató, az RT és a Szputnyik által terjesztett tartalmakat. A brit külügyminisztérium szerint e két orosz médiacég jelentős dezinformáció-forrásként működik. (MTI)

Odalett egy kőolajtároló

Helyi híradások szerint az orosz megszállás alatt lévő, Donyeck megyei Avgyijivkában kigyulladt egy kőolajtároló, szemtanúk hatalmas füstoszlopról készítettek videókat és fényképeket. (MTI)

Heves támadás északkeleten

Dmitro Zsivickij, az északkeleti oroszágrészben lévő Szumi megye katonai adminisztrációjának vezetője közölte, hogy kedd éjjel és szerda reggel több órán át lőtték és bombázták az orosz erők a régióban Eszman település környékét repülőkkel, helikopterekkel és Grad rakéta-sorozatvetőkkel, és eltalálták a helyi iskolát. Áldozatokról nem közölt információt. (MTI)

Próbálják azonosítani a Kijev környékén talált holttesteket

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napokban újabb húsz civil holttestet találtak a régióban, akiket az orosz katonák öltek meg a terület megszállása idején. A holttesteken a vizsgálatot végző szakemberek kínzások nyomait fedezték fel.

Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon azt írta, hogy az ukrán hatóságok eddig 1235 Kijev környéki civil lakos holttestét vizsgálták meg, 282 elhunyt személyazonosságát még nem tudták megállapítani. Nyebitov szavai szerint az ukrán hatóságok tudnak arról, hogy az orosz erők sok civilt erőszakkal vittek ki Ukrajnából, velük nincs kapcsolat. Kérte a lakosokat, hogy mihamarabb jelentsék a rendőrségen rokonaik és barátaik eltűnését. (MTI)

Resperger István: napjai lehetnek az acélműnek, de Mariupol már elesett

Az Azovsztal ostroma hétfőn kezdődött újra, az orosz erők már bunkerromboló fegyvereket is bevetnek, miközben a védőknek fogytán van az ellátmánya.

Olajszankció: Szijjártó Péter közölte a magyar álláspontot a 2023-as határidővel kapcsolatban

A brüsszeli testület által előterjesztett javaslatok számos újabb korlátozást tartalmaznak, de a csomag teljes egészében nem fogadható el a kormány számára.

Kitiltották Oroszországból a japán kormányfőt

Tizenötödször rendezik meg június 2. és 6. között az U17-es korosztály számára a Puskás-Suzuki-kupát Felcsúton, amelyen első alkalommal szerepel az ukrán Dinamo Kijev. Liszkai Dezső, a Puskás Akadémia igazgatója a Dinamo Kijev részvétele kapcsán elmondta, az orosz-ukrán háború kitörésekor az ukrán szövetség segítséget kért a labdarúgók átmenekítésében. Emellett edzéslehetőséget is kért a fiataloknak, a Dinamo Kijev korosztályos játékosai pedig Felcsútra kerültek, azóta is ott élnek és edzenek.

Magyarország összes kiemelt futballakadémiája segít az ukránoknak, több mint ezer ukrán labdarúgó él az akadémiákon, ahol edzéslehetőséget is kapnak. (MTI)

Csaknem kétszázezer ukrán gyermek tanul lengyel iskolákban

Mintegy félmillióan pedig továbbra is az ukrajnai iskolákban tanulnak távoktatás formájában - közölte szerdán Przemyslaw Czarnek lengyel oktatási miniszter.

A 200 ezer ukrán gyermek közül a szülők mintegy 40 ezret óvodákba irattak be, 140 ezer diák általános iskolákba, 20 ezer pedig középiskolákba jár Lengyelországban. Az ukránok többsége lengyel tannyelvű osztályokba jár, csak mintegy 40 ezren iratkoztak be nyelvi előkészítő csoportokba. (MTI)

Tagadja a Kreml, hogy Vlagyimir Putyin május 9-én hadat üzenne Ukrajnának

A Kreml szerdán tagadta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én – a Szovjetunió náci Németország fölötti győzelmének évfordulóján – hivatalosan hadat üzenne Ukrajnának, és országos mozgósításba kezdene – írja a Reuters.

Újabb vezető Gazprom-dolgozó halt meg rejtélyes körülmények közt

Andrej Krukovszkij, a Gazprom tulajdonában lévő Krasznaja Poljana síközpont igazgatója leesett egy szikláról és meghalt – ezt közölte Szocsiban található síközpont sajtószolgálata olasz és lengyel lapok szerint.

A Kremlhez szorosan kötődő menedzser a közeli erdő felé tartott, amikor egyelőre tisztázatlan körülmények között leesett egy szikláról, és „olyan sérüléseket szerzett, amelyek nem összeegyeztethetőek az élettel” – írta az orosz Tass hírügynökség a síközpont közleményére hivatkozva.

Krukovszkij 37 áves volt, Moszkvában született, végzettségét tekintve közgazdász. Tanulmányait többek között egy londoni üzleti egyetemen végezte. A 2001-2014 között magas pozíciókat töltött be nagyvállalatoknál. Az orosz fővárosból 2012-ben költözött át Szocsiba, három évvel később kezdett el annál a Krasznaja Poljanál dolgozni, amelynek társtulajdonosa többek között a Gazprom állami olajvállalat.

Január óta a Gazprom öt vezető munkatársa halt meg, látszólag előzmények nélkül. (Telex, Unione Sarda)

Térdre kényszerítheti-e Vlagyimir Putyint az olajembargó?

Az Európai Bizottság az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint. Nem véletlen, hogy rögtön megkezdődtek a találgatások arról, hogy az olajembargó megfékezheti-e Putyint, vagy az orosz tankerek egyszerűen csak más kontinenst vesznek célba.

Harminc gyerek az Azovsztal acélgyárban rekedt

Kira Rudik szerint most az a cél, hogy a kicsiket kimenekítsék, de rajtuk kívül még nők, idősek és sérült katonák is vannak ott, állítja az ukrán parlamenti képviselő. A politikus azt állítja: legalább húsz sikertelen próbálkozás volt, mire kedden 156 embert sikerült kiemeníteni a gyárból.

„Mindannyian sírva fakadtunk, miután az első csoport biztonságba került. Hihetetlen előrelépés, hogy sikerült megmenteni az embereket”. Rudik szerint a katonákat a legnehezebb onnan kihozni, mert azt az oroszok egyszerűen nem engedik. A képviselő azt is mondta, Oroszország az evakuálások közben is rakétázza az azovsztali üzemet.

A mentések szerdán is folytatódtak az evakuációs útvonalakon. Az első menekültek beszámolóiról itt írtunk. (Sky News, Telex)

Drágább lett a kőolaj az uniós szankció bejelentése után

Felgyorsult a kőolaj árának emelkedése a nemzetközi piacokon azután, hogy az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolta. A forint erősödött arra az értesülésre, hogy másokkal ellentétben Magyarország és Szlovákia 2023 végéig folytathatja az orosz kőolajimportot.

Vlagyimir Dzsabarov szerint Európa mindenképpen orosz olajat vesz majd

Egy orosz képviselő szerint ha lesz is olajembargó, Európa akkor is tőlük veszi majd az olajat, csak egy harmadik országon keresztül és drágábban – így reagált egy orosz képviselő a RIA orosz állami hírügynökségnek az unió hatodik szankciócsomagjára. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerda reggel bejelentette az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomagot. Ebben azt javasolja, hogy az orosz nyersolajszállítást hat hónapon belül, a finomított termékek szállítását pedig az év végéig szüntessék meg fokozatosan. Ezt minden uniós tagállamnak meg kell szavaznia.

A Reuters szerint Szlovákia és Magyarország 2023 végéig kap haladékot. „Azt mondják, hogy nem fognak tőlünk olajat vásárolni. Hát akkor ne vegyenek, mi nem erőltetjük. De továbbra is meg fogják venni, csak harmadik országokon keresztül. Az olaj ugyanaz marad, csak drágább lesz” – nyilatkozta Vlagyimir Dzsabarov. Az orosz képviselő szerint az európai vezetők „egy kicsit megőrültek”. (Sky News, Telex)

Reagált a magyar kormány az uniós tervekre

Az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolja, nem késett sokat a magyar válasz.

Csúnya beszédért szankcionálják az oroszok a japán vezetőket

A japán miniszterelnököt és több minisztert is megbüntetnek az oroszok, amiért „elfogadhatatlanul beszélnek” Moszkváról. Az orosz külügyminisztérium szankciókat jelentett be 63 tisztviselő, újságíró és professzor ellen. A Reuters szerint ezen a listán többek között Kisida Fumio japán miniszterelnök, Hajasi Josimasza külügyminiszter és Kisi Nobuo japán védelmi miniszter is szerepel, írja a Guardian.

Az ukrajnai háború tovább rontotta a két ország egyébként sem felhőtlen viszonyát. Moszkva március végén közölte, hogy nem folytatja a béketárgyalásokat Japánnal, miután a szigetország „nyíltan barátságtalan” álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. A háború miatt Japán szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, például megtiltották egyes műszaki berendezések és katonai célú eszközök exportját, áprilisban pedig leállították az orosz szén importját. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnökre, valamint orosz üzletemberekre. A háború kellős közepén pedig, április végén bejelentették igényüket az oroszok ellenőrzése alatt álló szigetekre, amiken már hetvenhét éve vitáznak. (Guardian, Telex)

Az oroszok azt állítják, hogy az ukránok nem engedik el a civileket

Az orosz védelmi miniszter szerint„a legfőbb főparancsnok utasításainak megfelelően az Azovsztal-üzem ipari zónájában tartózkodó fegyveresek biztonságosan el vannak zárva. Az orosz állami hírügynökség, a RIA szerint a nacionalisták figyelmen kívül hagyták az ismételt kérést, miszerint engedjék szabadon a civileket és tegyék le a fegyvert”, pedig azt ők a nemzetközi joggal összhangban kérik tőlük. De azért „folytatjuk ezeket a próbálkozásokat”.

Volodimir Zelenszkij szerint eddig 156 civilt sikerült kimenekíteni a mariupoli Azovsztal acélgyárból, ahol még mindig sokan bujkálhatnak, miközben az orosz erők tankokkal és páncélozott járművekkel újabb támadást indítottak a helyszínen. A mentések szerdán is folytatódtak az evakuációs útvonalakon. Az első menekültek beszámolóiról itt írtunk. (Guardian, Telex)

Kincs: minden harmadik magyar segítette az Ukrajnából érkező menekülteket

A segítséget nyújtók 58 százaléka pénzadománnyal, 40 százaléka élelmiszerrel, 39 százaléka pedig egyéb adománnyal támogatta az Ukrajnából érkező menekülteket - közölte reprezentatív kutatása alapján a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs). A közlemény szerint a nők 36 százaléka, a férfiak negyede vett részt adománnyal vagy önkéntes munkával a segítségnyújtásban.

Legnagyobb arányban a nyugdíjasok, a házasok, a kettőnél több gyermeket nevelők és a felsőfokú végzettségűek segítettek. A segítséget nyújtó válaszadók csaknem ötöde - leginkább a 30 és 50 év közöttiek - önkéntesként is támogatta a menekülteket - írták. A felmérésból kiderült az is: a megkérdezettek több mint háromnegyede szerint a kormány helytáll, és megfelelően kezeli a menekültek helyzetét, a megkérdezettek mindössze 13 százaléka volt elégedetlen, és 10 százaléka nem tudta megítélni a kérdést.

A menekültek támogatásában részt vevő szervezetek közül legtöbben a karitatív szervezeteket említették, legmagasabb arányban a Máltai Szeretetszolgálatot és a Magyar Vöröskeresztet. A többség azt is tudja, hogy a kormány, az egyházak és a civil karitatív szervezetek összefogásával történik a menekültek ellátása, amelyben jelentős szerepe van a gazdasági élet szereplőinek is. (MTI)

Magyarország és Szlovákia 2023 végéig vásárolhat orosz olajat - közölte a Reuters

Nem sokkal azután, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette az Oroszország elleni hatodik uniós szankciócsomagot a nyersolajszállítás és a finomított termékek szállításának megszüntetéséről, a Reuters arról írt, hogy Magyarország és Szlovákia 2023 végéig vásárolhat orosz olajat, így tehát egy ideig mindketten felmentést kapnának az olajembargó alól. A lap forrása szerint azért kapnak haladékot, hogy meggyőzzék őket, ne vétózzák meg a szankciókat. (Reuters, Telex, Sky News)

Itt vannak a legújabb szankciók: az Európai Bizottság fél éven belül megszünetené az oroszországi kőolajbehozatalt

Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is. Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: "el fogjuk számoltatni őket" - mondta.

A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az intézkedés megszilárdítja az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből - emelte ki.

Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt - közölte az uniós bizottság elnöke. "Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik az orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat" - fogalmazott.

Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára. "Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért" - fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. Mindez "kikövezi az utat" Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé - tette hozzá az uniós bizottság elnöke. (MTI)

Csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye áprilisban

Már a harmadik egymást követő hónapban csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye az előző négy hónap növekedése után. A londoni Markit Economics gazdaságkutató intézet szerdán közölte, hogy áprilisban a beszerzésimenedzser-index (BMI) 48,2 pontra nőtt a márciusi 44,1 pontról, ami 2020 júniusa óta a legalacsonyabb volt. Februárban még 48,6 pont volt a mutató. Az 50 pont feletti index a gazdasági aktivitás növekedését jelzi, az az alatti pedig visszaesést mutat.

A logisztikai problémák és az alapanyaghiány hosszabb szállítási határidőket eredményezett, áprilisban a harmadik legnagyobb beszállítói átfutási időt jegyezték fel az elmúlt 25 éveben - áll a közleményben. A Markit szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciók visszavetették a keresletet és az alapanyag-beszerzési lehetőségeket. Az ágazat növekedési kilátásai borúsak a vásárlóerő csökkenésével kapcsolatos várakozások miatt. (MTI)

Életbe lépett az alacsonyabb orosz alapkamat

Az orosz jegybank pénteki döntése értelmében szerdától 14 százalékra csökkent az alapkamat az eddigi 17 százalékról. A jegybank közleménye szerint ez a döntés a kormány folyamatban lévő kedvezményes hitelezési programjaival együtt támogatja a hitelforrások elérhetőségét a gazdaságban, és mérsékli a gazdasági aktivitás visszaesésének mértékét.

A jegybank szerint az irányadó ráta csökkentését az tette lehetővé, hogy az ár- és pénzügyi stabilitási kockázatok megszűntek növekedni. A fogyasztói árak növekedésének jelenlegi üteme, bár még mindig magas, a március első felében elért csúcsot követően jelentősen lassult.

Az infláció lassulása nagyrészt a rubel erősödésének és a fogyasztói aktivitás mérséklődésének a következménye. Részben ennek hatására áprilisban csökkentek a háztartások és a vállalkozások inflációs várakozásai. (MTI)

410 menekültnek segítettek a humanitárius tranzitponton Budapesten

A BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 102 ember töltötte az éjszakát - tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán az MTI-t. A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve - írták.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában - áll a közleményben. (MTI)

Újabb autóbuszkonvoj indult el civilekkel Mariupolból

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó jelnetette be hivalosan, hogy további civileket menekítenek ki a körbezárt városból az ENSZ és a vöröskereszt közreműködésével. A buszok az ukrán ellenőrzés alatti Zaporizzsja felé tartanak - tette hozzá a kormányzó. Azt nem közölte, hogy a konvoj pontosan hány buszból áll.

Kedden az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora azt közölte, hogy több mint 150 civil menekült megérkezett a mariupoli Azovsztal acélműből Zaporizzsjába. Sok mariupoli hetekig az acélmű alagútrendszerében keresett menedéket, ahová az orosz erők ellen harcoló utolsó ukrán fegyveresek is bevették magukat.

Mariupol polgármestere kedden arról adott hírt, hogy továbbra is több mint 200 civil maradt az ipari létesítmény területén. A harcokban teljesen romba dőlt városban pedig még mindig 100 ezer ember maradt. (MTI)

A nyugdíjprémiumot is elsöpörheti, ha elhúzódik a háború

A PM konvergenciaprogramjában a negatív forgatókönyv 3,3 százalékos növekedéssel számol.

Tízezer menekült érkezett Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5000 ember lépett be kedden Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5267-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 873 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

Az ukrajnai háború elől kedden 284 ember, köztük 138 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI)

Nagyszabású hadgyakorlatba fogott hirtelen Fehéroroszország

A belarusz fegyveres erők szerdán hirtelen nagyszabású hadgyakorlatokat kezdtek arra, hogy teszteljék a harckészültségüket, jelentette be a belarusz védelmi minisztérium.

Közleményükben azt írják, „a tervek szerint a teszt jelentős számú katonai jármű mozgatásával jár majd, ami lelassíthatja a közutak forgalmát”, de a belaruszok szerint mindez nem jelent veszélyt a szomszédokra vagy általában az európai közösségre.

A tájékoztatás szerint a hadgyakorlaton elsősorban fiktív, de valószerű támadásra adandó gyors reagálásra készítik fel az egységeket.

Az ukrán hadsereg arra figyelmeztetett, fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország rakétatámadásokat indít Ukrajna katonai és polgári infrastruktúrája ellen Fehéroroszország területéről.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök korábban leszögezte: a fehérorosz erők nem vesznek részt az ukrajnai harcokban. (MTI, Guardian, Telex)

Jöhet az olajembargó, de Magyarország felmentést kaphat

Több eleme is lesz a hatodik uniós szankciós csomagnak.

Szakértő: nagy pofont kapott az orosz óriás, de magának is köszönheti

Finnország visszalépett a Roszatom-szerződésből, így nem épül orosz atomerőmű a skandináv országban. Aszódi Attila egyetemi tanárát kérdeztük a hír kapcsán.

Új részletek a kárpátaljai rakétatámadásról

A volóci vasútállomás melletti villanytelepet érte a keddi légicsapás - közölték kárpátaljai portálok.

Azonosítatlan repülőeszköz miatt adott ki riasztást a Magyar Honvédség

A keleti országrészben a határ közelében jelzett a radar. Felszállt egy vadászgép, de semmit nem talált.

Nem kell aggódni a tojás miatt

Az Ukrajnában zajló háború ellenére várhatóan a jövőben sem lesz hiány.

400 millió ember számára elegendő élelmiszert vesztünk az ukrán háborúval

Odessza, a világ élelmiszerkereskedelmének legnagyobb részét bonyolító kikötő a háború miatt nem képes tovább működni: a szakemberek új perspektívába helyezik az élelmiszerválságot.

Brit bukta: orosz fegyverekben találtak szigetországbeli alkatrészeket

Nagy-Britanniában nyomozás indult, amiért csúcstechnológiának számító brit komponenseket találtak Ukrajnában hátrahagyott orosz katonai eszközökben. Ez egyrészt megerősíti, hogy Vlagyimir Putyin hadserege függ a nyugati alkatrészektől, másrészről kínos a nyugatiak számára.