Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kovács Zoltán: Magyarország megvétózza az orosz olajimport uniós szankcióját

A BBC-nek adott interjút a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Magyarország megvétózza az Európai Unió javaslatát az orosz olaj behozatalának betiltására – mondta a nemzetközi szóvivő a brit közszolgálati adónak adott interjújában, amelyből egy részlet megjelent a bbc.hu oldalon. Kovács Zoltán szerint a javaslat elfogadhatatlan, és tönkretenné a magyar gazdaságot.

A nyilatkozat a BBC összefoglalója szerint megkérdőjelezi az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kivetendő újabb szankciós csomag sikerét, mivel

a terveket az EU mind a 27 tagállamának jóvá kell hagynia.

Kovács Zoltán a vétó bevetésével kapcsolatos igenlő válasza után megjegyezte, hogy a javaslat Brüsszelből, az EU adminisztratív és bürokratikus központjából érkezik, nem a tagállamoktól.

"Pontosan tudják, hogy amit javasolnak, az ellenkezik a magyar érdekekkel, ellenkezik a helyben megvalósítható lehetőségekkel, és ha beleegyeznénk, akkor teljesen tönkretennénk a magyar gazdaságot" - mondta.

Az államtitkár a CNN-nek is adott interjút, és elmondta, hogy Magyarország a nyersolajellátás 65 százalékát, földgázellátásának 85 százalékát kapja Oroszországból. Ezt a helyzetet az ország örökölte, ezt nem lehet felróni a kormánynak, amely az elmúlt 12 évben igyekezett kialakítani, fokozni az energiaforrások változatosságát. Magyarország az Európai Unió által kilátásba helyezett rövid idő alatt nem lesz képes más forrást találni az orosz energiahordozók helyett - tette hozzá. Egyszerűen sem forrás, sem kapacitás, sem más alternatív forrás nem érhető el Magyarország számára jelenleg és a közeljövőben - emelte ki az államtitkár.

Arra a kérdésre, hogy kért-e felmentést Magyarország, Kovács Zoltán elmondta, hogy számítások szerint

a legrövidebb idő is 3-5 év, hogy megtörténjen egy ilyen váltás, nem beszélve annak költségeiről.

Mint mondta, nem láttak ezzel kapcsolatos megvalósíthatósági tervet, nem kaptak garanciát arra, hogy megvalósítható az átállás és arra sem, hogy az Európai Unió és a tagállamok ehhez milyen segítséget nyújtanak.

Beszélt arról is, hogy Magyarország kontinentális ország, egyoldalú orosz energiafüggőséget örökölt a kommunizmus bukását követően. Az elmúlt 30 évben törekedett az újabb források megszerzésére, vezetékek kiépítésére, de nincsenek kikötői, ami választási lehetőséget teremtene. "Az elmúlt 12 évben igyekeztünk ilyen alternatívákat kialakítani, de nem kaptunk sok támogatást ehhez az Európai Uniótól, leszámítva a Horvátországban meglévő energiaterminált" - hangsúlyozta.

Korábban Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy a jelenleg ismert formában elfogadhatatlan az EU javaslata.

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×