Boris Johnsont éljenezték a parlamentben… ha nem is a britben, de ukrán Rádában, ahol nemzeti hősként tartják számon, Kijev melletti határozott kiállásáért. Johnson, akiről még utcát is el akarnak nevezni Ukrajnában, úgy tűnik elkerülte a kínos megjegyzéseket arról, hogy az ellenség, azaz az oroszok fegyverzetében brit komponenseket találtak.

Nagy-Britanniában a hírre vizsgálatot jelentett be a kormány. A kiváltó ok, hogy a hátrahagyott orosz fegyverzetből arra gyanakszanak, hogy az nagyban függ a nyugati alkatrészektől.

A Telegraph című lap példaként hozza fel a véletlenül a brit miniszterelnök keresztnevét tartalmazó, Borisoglebsk-2 mobil zavaróállomást. Ebben az orosz eszközben brit, amerikai, dél-koreai, tajvani és holland alkatrészek találhatók; olyan országok gyártóitól, amelyeknek kormányai csatlakoztak a Moszkva elleni kemény szankciókhoz.

A brit alkatrészek között magasfrekvenciás tranzisztorok, polgári és katonai célra használható elektronikai komponensek voltak. A britek most azt vizsgálják, hogyan kerülhettek ezek az oroszokhoz. Bizonyára még a mostani invázió előtt, igaz,

Nagy-Britannia már a Krím 2014-es elcsatolása után fegyverszállítási embargót vetett ki Oroszországra.

„Nagy-Britanniáé az egyik legszigorúbb és átláthatóbb exportkontroll rezsim a világon” – közölte a Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium.

A szabályozás értelmében tilos a polgári és katonai célokra felhasználható brit technológiák oroszországi exportja. A Telegraph szerint nincs olyan feltételezés, hogy a brit cégek tudatosan sértettek volna szankciót.

Viszont szakértők szerint Indián keresztül ezek a komponensek bejuthatnak Oroszországba. Johnson múlthavi indiai útján ígéretet tett, hogy lezárnak „bármely kiskaput” a Putyin-rezsim előtt. Ezzel a módszerrel idővel el tudják érni, legalábbis remélik, hogy az orosz haditechnológia ne tudjon lépést tartani a nyugatival.

A Royal United Services Institute nevű brit katonai agytröszt szakértői azt állították egy jelentésben, hogy az oroszok elterelő taktikával jutnak a komponensekhez. Például strómancégeket, közvetítőket használnak, de akár zsaroláshoz is folyamodnak, de előfordult, hogy úgy állították be, mintha a Roszkoszmosz – űrkutató ügynökségnek – vesznek alkatrészt.

A jelentés azt állítja, hogy

csehországi, szerbiai, örményországi, kazahsztáni, törökországi, indiai és kínai cégek „komoly kockázatot vállalnak, hogy kielégítsék az orosz igényeket”.

A briteknek ezért korlátozniuk kellene a harmadik országokba irányuló exportot, teszik hozzá. Viszont épp a jelentés napján közölte a brit kormány, hogy lazít az Indiába irányuló fegyverexport szabályozáson.