eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Digital Vision/Getty Images

Szakértő: nagy pofont kapott az orosz óriás, de magának is köszönheti

Finnország visszalépett a Roszatom-szerződésből, így nem épül orosz atomerőmű a skandináv országban. A finn gazdasági miniszter azzal indokolta kormánya döntését, hogy nem lehet olyan cégre bízni egy finn atomerőmű megépítését, amelyik megsértette a nemzetközi jogot. Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanárát kérdeztük a hír kapcsán.

Aszódi Attila emlékeztetett, hogy nem sokkal az orosz–ukrán háború kitörését követően a finn gazdasági miniszter – a kormányzati oldalról – már jelezte, hogy ilyen körülmények között nehezen elképzelhetőnek tartja, hogy létesítési engedélyt adjanak a Hanhikivi Atomerőműre. A mostani bejelentés viszont már a projektcég részéről érkezett, ami a BME tanára szerint a fentiek ismeretében nem is annyira meglepő, ugyanakkor fontos mérföldkő az egész európai–orosz együttműködésben.

A szakértő elmondása alapján – primer módon nézve –

6 milliárd euró körüli értékű szerződésről van szó,

ami most „ment a levesbe”, aminek keretében a finnek már jelentős kiadásokat tettek, úgyhogy összességében komoly veszteséggel számolhat a skandináv ország. A pontos számokat a felek azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Hogy végül meg fogják-e tudni más módon valósítani az atomerőművet, vagy egyáltalán meg akarják-e valósítani, arról sem nyilatkoztak a finnek. Bár volt egy tájékoztató, ahol egy erre irányuló kérdést feltettek a projekttársaság vezetőjének, de ő erre nem válaszolt, az közölve: egyelőre arra lehet számítani, hogy a személyzetet jelentősen le fogják építeni, a cég maga viszont megmarad, és hogy mit fognak tudni tenni, az majd a tulajdonosok döntésén fog múlni – ismertette Aszódi Attila azt is jelezve, a Fennovoima nevű projektcég több mint hatvan kézben van, köztük – 34 százalékban – az orosz állami nukleáris társaság, a Roszatom egyik leányvállalatéban.

A paksi atomerőmű fenntartásáért felelős volt kormánybiztos szerint arra senki sem tudja a választ, hogy a jelenlegi embargós helyzetben a Roszatom egyébként fel tudta-e volna építeni az atomerőművet. Elvileg – a mai napon fennálló helyzet tükrében – igen, de hogy milyen irányt vesznek még a büntetőintézkedések, az nehezen jósolható – fogalmazott Aszódi Attila.

A bejelentése szerint a felmondásnak mindenesetre két alapvető oka van:

  • az egyik kifogás, hogy most már kilenc éve zajlik a projekt, ami folyamatos késéseket szed össze,
  • a másik, hogy a fővállalkozó évek óta nem tesz eleget a tulajdonos kérésének, miszerint készítsen egy kockázatkezelési tervet az említett késések és egyéb kockázatokat rendezésére, aminek hiányában úgy gondolják, a projekt sikeres megvalósulása nem biztosított.

A szakember úgy véli, hogy

mindez komoly presztízsveszteség a Roszatom számára,

ami 2013–2014-ben jó esélyekkel és reményekkel vágott neki a finn és aztán a magyar szerződéssel régóta dédelgetett tervének, miszerint európai projekteket valósítson meg. Aszódi Attila sajnálatosnak nevezete, hogy mind a két beruházás esetében komoly késéseket szedett össze az orosz állami nukleáris társaság, arról nem beszélve, hogy

a mai napig nem tudta megszerezni sem a finn, sem a magyar létesítési engedélyét,

ami komoly jelzés, és amivel kezdenie kellene valami. „Nyilván erre rárakódott mindaz a sok-sok kockázat, ami a háborúból következik” – tette hozzá.

Aszódi Attila ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Roszatom arcvesztésében az a fajta viselkedése is közrejátszhatott, ami a háború kitörése után az ukrajnai atomerőművekben volt tapasztalható a részükről. Tudniillik, hogy a Roszatom szakemberei jelentek meg a csernobili és zaporizzsjai telephelyen, próbálva átvenni az üzemeltetés irányítását, az

„elképesztően durva” megsértése a nemzetközi egyezményeknek és a nukleáris biztonsági szabályoknak.

Ez a fajta fellépés rendkívül rossz képet fest arról – húzta alá –, hogy az orosz oldalon hogy gondolkodnak más országok nukleáris létesítményeinek a biztonságáról, illetve a beavatkozás lehetőségeiről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×