Amerikai források szerint a tárcavezetők több mint 700 millió dolláros új amerikai katonai támogatást jelentettek be Ukrajnának. A védelmi miniszter például azt mondta, Kijev megnyerheti a háborút, ha kellően jó katonai felszerelésekkel és elegendő nemzetközi támogatással rendelkezik.

Április közepén süllyedt el az orosz fekete-tengeri flotta – lőszerrobbanás következtében kigyulladt és súlyos károkat szenvedett – Moszkva nevű zászlóshajója. Mint később kiderült, ebben valószínűleg az amerikaiak is részt vettek. Resperger István szerint a hajó megtalálásában és beazonosításában, a koordinátáknak az átadásában, illetve a Neptun-rendszerű rakéta – ami egy 150 kilós robbanófejet tartalmaz, és közel 300 kilométer a hatótávolsága – célra vezetésében valószínűleg amerikai P–8 Poseidon felderítő repülőgépek vehettek részt a Fekete-tengerről. Mindennek, ha nem is azonnal, de lesz hatása az amerikai–orosz kapcsolatokra.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának, NBI Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője az InfoRádiónak azt mondta, hogy a külföldi államok közvetetten is segítik az ukrán hadsereget. Egyrészt a felderítés, hírszerzés révén, amiben főként amerikai segítséget kapnak. Ezáltal pedig pontos helyzetképe lehet az ukrán vezérkarnak arról, hogy az orosz csapatok épp hol vannak, merre vonulnak, tehát hogy hol mozgatják a logisztikát, amiből sok mindenre következhetnek. Másrészt van a titkosszolgálati munka – tette hozzá Resperger István, bár szerinte jelenleg a külföldi országok ügynökei nagyban akadályoztatva vannak Oroszország területén a helyi szolgálatok részéről. Megjegyezte: a NATO-n belül a hírszerzési adat mindig nemzeti felelősség, valamint érdek, ezért szabadon válaszható, hogy az adott tagország felajánlja közös hasznosításra, vagy átadja harmadik félnek az információit. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni azok biztonságáról sem, akik az információt szolgáltatják a hírszerző szolgálatoknak – hívta fel a figyelmet. „Sokszor nem azért nem lehet továbbadni információt, mert nem szeretnénk, hanem sokkal inkább azért, mert védeni kell az illető személyét” – magyarázta.

A nemzetközi jog alapján egy harmadik fél abban az esetben lehet konkrét hadviselő fél, ha az országának felségjelzésével ellátott támadóeszközt annak állampolgára személyesen irányít. Az ezredes ezzel kapcsolatban megjegyezte, régen az volt a szabály, hogy egy háborús övezetbe nem illett fegyvert szállítani, mert az csak elmélyítette, elhúzta az adott konfliktust. Manapság viszont a nemzetközi szerződések a mérvadók, és mivel Ukrajna nem NATO-tag, ezért csak az egyes országok ajánlhatnak föl a fegyvereikből, amit hazánk továbbra is határozottan elzárkózik. Annál is inkább, mert Magyarországnak azt is figyelembe kell vennie, magyar kisebbsége él a háború sújtotta szomszédos országban. „Hogy nehogy magyar emberek haljanak meg azért, mert fegyverekkel próbálunk meg segíteni” – fogalmazott.

Az AP amerikai hírügynökség azt írta, hogy az amerikai miniszterek látogatását követően Antony Blinken külügyminiszter az amerikai fővárosba, Washingtonba utazott vissza, míg Lloyd Austin védelmi miniszter Németországba, ahol április 26-án a Ramstein légi támaszponton többoldalú konzultációkat tartanak az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség kilátásairól.