eur:
411.71
usd:
395.25
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
02 March 2022, Berlin: Christine Lambrecht (SPD), German Defense Minister, boards an A400 M for a trip to Constanta, Romania. The minister visits the German troops stationed in Constanta. Photo: Christophe Gateau/dpa (Photo by Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images

Megtört a jég: Németország is szállít nehézfegyvert Ukrajnának

A szociáldemokrata német védelmi miniszter kora délelőtt jelentette be, hogy hosszú huzavona, illetve heves pártpolitikai viták után a kormány úgy döntött, hogy engedélyezi légelhárító harckocsik szállítását Ukrajnának. A bejelentést ahhoz a nagyszabású nemzetközi tanácskozáshoz időzítették, amely a nap folyamán kezdődött Ramsteinben, az Egyesült Államok németországi légi támaszpontján.

Az ARD német közszolgálati televízió tudósítása szerint Christine Lambrecht védelmi miniszter már a Rajna-vidék-Pfalz tartományban lévő Ramsteinben tájékoztatott arról, hogy a Scholz-kormány engedélyt adott Gepard típusú légelhárító harckocsik szállítására.

Eszerint

a Krauss-Maffei Wegmann fegyvergyártó konszern kapott zöld jelzést arra, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr korábbi készleteiből származó, műszakilag teljesen felújított harckocsikat adjon el az Oroszország által indított háború sújtotta Ukrajnának.

A miniszter szerint a német kormány hétfőn hozta meg az erre vonatkozó döntést, amit heves koalíciós viták előzték meg. Míg a koalíció két kisebbik pártja, a Zöldek, valamint a szabad demokrata FDP már hetek óta sürgette nehézfegyverek Ukrajnának történő szállítását, a szociáldemokrata SPD Olaf Scholz kancellárral az élen szembehelyezkedett ezzel.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz háború harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek, ám a nehézfegyverek mostanáig tabunak számítottak.

A túlzott óvatossággal vádolt kancellár ugyanis azon a véleményen volt, hogy ilyen fegyverek szállítására csakis az uniós partnerekkel egyeztetve kerülhet sor.

A döntésben elemzők szerint minden bizonnyal közrejátszott a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU azon bejelentése is, hogy határozati javaslatot terjeszt a parlament elé. A javaslat szerint a parlamentnek fel kell szólítania a szövetségi kormányt, hogy haladéktalanul adjon át Ukrajnának katonai felszerelést – beleértve a nehézfegyverzetet – a Bundeswehr készletéből.

Megfigyelők szerint a Bundestag – több koalíciós képviselő támogatásával – minden bizonnyal megszavazná a német politikai pártok népszerűségi listáját vezető CDU javaslatát.

Ez mindenképp csúfos kudarcot jelenthet a december óta hatalmon lévő szociáldemokrata kancellár számára.

Az MTI beszámolója szerint elsőként a Süddeutsche Zeitung című lap és a dpa hírügynökség számolt be arról, hogy a védelmi minisztérium támogatja a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) tervét, miszerint eladnak Ukrajnának nagyjából 50 Gepard típusú, légvédelmi löveggel és radarral felszerelt lánctalpas, páncélos járművet, amelyeket korábban a német hadsereg használt.

A gyártó hetek óta igyekszik előmozdítani az ügyet, amelyet nemcsak a szociáldemokraták ellenzése nehezített, hanem az is, hogy ezt a fegyverrendszert nemigen használják már, így lőszer is alig van hozzá. Ezt a gondot sikerült megoldani olyan országok segítségével, amelyek hadseregében van még Gepard légvédelmi páncélos – írta a Süddeutsche Zeitung.

A lap információi szerint

az ukrán hadseregnél nem ismerik a rendszert,

ezért használatba vétele előtt képzésre lesz szükség.

A KMW nagy versenytársa, a Rheinmetall is értékesítene járműveket Ukrajnának. Steffen Hebestreit kormányszóvivő tájékoztatója szerint a vállalat engedélyt kért 100 Marder típusú lövészpáncélos exportjára. Sajtóértesülések szerint a Rheinmetall 88 Leopard-1 típusú harckocsit is szállítana az ukrán hadseregnek. A cég ajánlata tartalmazza a személyzet németországi képzését, a karbantartási képzést, a szerszámokat, a pótalkatrészeket, a németországi szervizbázist és a lőszert is.

Nem tudni, Magyarország részt vesz-e a ramsteini találkozón

Ramsteinben a háború kitörése óta a legnagyobb méretű nemzetközi tanácskozás kezdődött Ukrajna megsegítésére.

Az Egyesült Államok meghívására 38 ország – a NATO-tagállamok mellett több, Ukrajnát segítő ország – magas rangú védelmi és külügyi képviselője vesz rész a konferencián, amelynek célja Ukrajna további megsegítése. Arról nincs információ, hogy Magyarország is részt vesz-e rajta.

Német források szerint tanácskozás súlyát aláhúzza, hogy a résztvevők között van Donald Blinken amerikai külügy-, illetve Lloyd Austin védelmi miniszter, továbbá Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.

A ramsteini tanácskozás kapcsán elhangzott nyilatkozatában Lloyd Austin védelmi miniszter kijelentette:

Oroszországot olyan mértékben akarjuk meggyengíteni, hogy az Ukrajna elleni invázióhoz hasonló cselekedetet soha többé ne tudjon elkövetni.

Célunk az, hogy Ukrajna olyan szuverén és demokratikus ország maradjon, amely képes megvédeni területét – jelentette ki a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×