eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina fecskendőkben előkészítve az oltáshoz a Kanizsai Dorottya Kórházban 2022. január 15-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Nemet mondtak a lengyelek az újabb Pfizer-szállítmányokra

Lengyelország arról tájékoztatta az Európai Bizottságot (EB) és a Pfizer céget, hogy az ukrajnai háború miatt is keletkezett vis major helyzetre tekintettel nem fogad több Covid-19 elleni vakcinát, és nem is fizet értük - közölte kedden Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter.

A miniszter a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban kommentálta azt, hogy a lengyelországi vakcinakészletek jóval meghaladják az oltakozási szükségleteket.

Az utóbbi időben a többletvakcinából mintegy 30 millió adagot adtak el, illetve adományoztak harmadik országoknak. A globális járványhelyzet javulása miatt jelenleg azonban világszerte csökkentek a szükségletek - tette hozzá.

Varsó azt kérte a vakcinabeszerzési szerződéseket az uniós tagállamok nevében megkötő Európai Bizottságtól (EB), valamint a fő oltóanyaggyártóktól, hogy a legközelebbi időre,

2023 végéig tervezett jelentős mennyiségű vakcina-szállítmányokat hosszabb, például tízéves időszakra osszák el.

A szállítmányokról szóló szerződés a járvány idején, válságos helyzetben jött létre, most azonban, amikor a lengyel kormány az ukrajnai menekültáradattal összefüggő pénzügyi feszültségekkel szembesül, a vakcinagyártók részéről "teljes rugalmassághiány" tapasztalható - szögezte le Niedzielski.

Varsó az EB-vel és a Pfizerrel a szerződés rugalmasabbá tételéről tárgyalva azzal érvelt, hogy Lengyelországnak jelenleg rendkívüli eszközökre van szüksége, mivel segíti az ukrajnai menekülteket - mondta el Niedzielski.

A múlt hét végén Lengyelország, hivatkozva a vis major helyzetre, arról tájékoztatta az Európai Bizottságot és a fő lengyelországi vakcinaszállítót, a Pfizert, hogy elutasítja az oltóanyag további befogadását, valamint a fizetést is az elutasított szállítmányokért.

"Ennek következménye jogi konfliktus lesz"

- fűzte hozzá a miniszter. Mint mondta: Lengyelország a maga részéről nem bonthatja fel a Pfizerrel kötött, 2023 végéig 6 milliárd zlotyra (486,3 milliárd forint) szóló szerződést, mert nem közvetlen szerződéskötő fél, hiszen a tagállamok nevében az Európai Bizottság járt el.

Niedzielski kilátásba helyezte, hogy a szállítási feltételek módosításáról más vakcinagyártókkal is egyeztetnek.

Közölte továbbá: 11 más állammal együtt azt kérte ez EB-től, hogy

a menekülteket befogadó európai országok külön, a befogadottak egészségügyi ellátását biztosító alapból merítsenek.

A mintegy 38 millió lakosú Lengyelországban eddig több mint 22,4 millió ember részesült teljes oltásban. Térítésmentes oltásban részesülhetnek az ukrajnai menekültek is. Niedzielski a múlt héten megerősítette: kutatások szerint az oltás, illetve a vírusfertőzés nyomán a lengyel lakosság mintegy 95 százalékának szervezetében alakult ki immunitás a koronavírus ellen.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×