eur:
411.72
usd:
395.24
bux:
79398.18
2024. november 22. péntek Cecília
Román résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Fontos döntés született az úzvölgyi katonatemetőben történtek ügyében

A Moinesti Bíróság  végzésében megállapította, hogy területileg nem illetékes a 2019 június 6-i erőszakos temetőfoglalás során elkövetett egyik bántalmazási ügyben, és a Csíkszeredai Bíróságra ruházta át az ügy érdemi tárgyalását.

A jogerős végzés kivonatát a romániai bíróságok portálja közölte. A csíkszeredai Kovács Csaba tett feljelentést az ügyészségen, miután a román nacionalista szervezetek erőszakos temetőfoglalása során két személy is arcon ütötte. A bántalmazott az elszenvedett sérülésre törvényszéki orvosi látleletet kért.

Kovács Csaba elmondta: Csíkszeredában tett panaszt, miután egy közösségi portál képei alapján azonosította bántalmazóit. A rendőrség azonban átküldte a moinesti ügyészségre a vizsgálati anyagot. Időközben azonban jogerős ítélet született arról, hogy

a temető nem Darmanestihez, hanem Csíkszentmártonhoz tartozik,

így a Moinesti Bíróságnak el kellett ismernie, hogy nem illetékes az ügyben.

A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt, amelybe a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben.

2019. június hatodikára Dormánfalva önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. A temető előtt elhaladó útra pedig Hargita megye önkormányzata engedélyezte a Kovászna megyei önkormányzat magyar képviselőinek kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták. A székelyföldiek élőláncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát.

Futballhuligánok csoportjai azonban a magyar élőláncot megkerülve elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.

A 2019. június 6-i események miatt a csendőrség csupán Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére, és Grüman Róbertre, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökére rótt ki bírságot, mindkettőt azonban a bíróság érvénytelenítette. Erdélyi magyar szervezetek feljelentése nyomán a moinesti ügyészség vizsgálta az erőszakos temetőfoglalás ügyét, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra uszításnak a temetőnél skandált "Kifele a magyarokkal az országból!" jelmondatot. Az év elején a temetőfoglalás ügyét is Csíkszeredába helyezte át a Moinesti Bíróság.

Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×