Infostart.hu
eur:
375.96
usd:
318.64
bux:
127156.16
2026. február 25. szerda Géza
MOSCOW, RUSSIA - JUNE 7 : (----EDITORIAL USE ONLY  MANDATORY CREDIT - RUSSIAN PRESIDENTIAL PRESS AND INFORMATION OFFICE / HANDOUT - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Russias President Vladimir Putin attends his annual televised question and answer session at Moscows Gostiny Dvor Shopping and Exhibition Centre in Moscow, Russia on June 7, 2018.  (Photo by Russian Presidential Press and Information Office/Anadolu Agency/Getty Images)
Nyitókép: Russian Presidential Press and Information Office/Anadolu Agency/Getty Images

Így néz ki a háború az orosz propaganda zárt világában

Az oroszok a sötétben tapogatóznak a háborús helyzetről, ha az állami médiából tájékozódnak. Más információforrásuk pedig nem maradt.

Az Ukrajna-szerte zajló háborúról szinte semmit nem mutatnak az orosz tévében. Ha mégis, akkor magától értetődően az ukrán erőket hibáztatják. Az orosz hadsereg által a közelmúltban elszenvedett katonai kudarcokról sem tudósítanak naprakész adatokkal – írja az Index.

A beszámolók szenvedélyesek, gyakran tartalmaznak dühös vádakat és fenyegetéseket. Ahogyan Vlagyimir Putyin is nyersebb, érzelmesebb nyelvezetet használ a televíziós szerepléseiben, amikor a Biztonsági Tanáccsal folytat videokonferenciát. A Nyugatnak egy célja van – mondta egyik felszólalásában: „Oroszország elpusztítása”. „De minden nép, különösen az orosz, mindig is képes lesz megkülönböztetni az igazi hazafiakat a söpredéktől és az árulóktól” – biztosította nézőit.

A hírműsorokban elszórt, rövid videóklipek buzdítanak az Ukrajna elleni támadás támogatására, miközben az ukrajnai háborút kizárólag „különleges katonai műveletnek” lehet nevezni – teszi hozzá az Index emlékeztetve, hogy egy március 4-én elfogadott törvénnyel összhangban a háborút tilos „háborúnak”, „támadásnak” vagy „inváziónak” nevezni. A törvény megszegőit akár 15 év börtönnel is büntethetik, akárcsak azokat a médiumokat, amelyek „álhírnek” minősíthető információkat terjesztenek.

A Putyin-kormány évek óta módszeresen felszámolja az oroszországi szabad médiát. A háború kezdetén a két megmaradt független médium, a TV-Dozsd és az Echo Moszkva Rádió a „Ne mondd, hogy háború” törvény elfogadása után bezárt. Az online információforrásokat, köztük a Facebookot, a Twittert, az Instagramot és más külföldi közösségi médiaplatformokat blokkolták. Az orosz nyelven sugárzó nemzetközi médiumok, például a BBC és a Szabad Európa, szintén elérhetetlen Oroszországban.

A Levada Center, egy független közvélemény-kutató márciusi felmérése szerint Putyin megítélése a háború kezdete óta emelkedett: a megkérdezettek 83 százaléka helyesli az orosz elnök döntéseit, miközben januárban ez az arány még csak 69 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Donald Trump nem fog hátrálni, és helyzetbe hozta az alelnökét

Csizmazia Gábor: Donald Trump nem fog hátrálni, és helyzetbe hozta az alelnökét

A washingtoni Capitoliumban magyar idő szerint szerda hajnalban tartott elnöki évértékelőn visszatérő elem volt a normalitás és a közbiztonság hangsúlyozása, amit Donald Tump szerint ő maga képvisel a leghatékonyabban – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Az Amerika-szakértő kitért arra is, miért nyúlna vissza a régi idők egyik nagy vívmányához az elnök a vámpolitikában, továbbá a novemberi félidős választások igazi tétje is szóba került.

Orbán Viktor: Ukrajna készül, ezért katonákat és védelmi eszközöket telepítünk az energetikai infrastruktúra védelmére

A Védelmi Tanács ülése után számolt be a friss döntésekről a miniszterelnök, miután olyan jelzéseket kapott, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Április 12. piros zászlós nap lesz a piacok számára

Április 12. piros zászlós nap lesz a piacok számára

Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy folytathatja-e a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a kamatvágásokat, és ha igen, annak mikor és milyen csatornákon keresztül lehet hatása a hitel- és betéti kamatokra, illetve a forint árfolyamára? Mindez azért is különösen fontos, mert a következő hónapok kifejezetten izgalmasnak ígérkeznek a pénzpiacokon: április 12-re például egészen biztosan figyelnek a befektetők.Vendégünk Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Az adás második részében az MNB kamatvágásának ingatlanpiacra és az ingatlanfejlesztésre gyakorolt hatását elemeztük, hiszen ez a szektor is érzékeny a trendváltozásra. Gulyás Veronikával a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével ezeket a lehetséges hatásokat tekintettük át.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×