eur:
407.55
usd:
386.83
bux:
77771.12
2024. november 18. hétfő Jenő
MOSCOW, RUSSIA - MARCH, 6: (RUSSIA OUT) Russian President Vladimir Putin (R) greets South Ossetian leader Anatoly Bibilov (L) during their talks at the Kremlin on March 6 2019,  in Moscow, Russia. Disputed territory of South Ossetia is internationally recognised as part of Georgia, but recognised as a state by Russia, Syria, Venezuela, Nicaragua and Nauru. (Photo by Mikhail Svetlov/Getty Images)
Nyitókép: Mikhail Svetlov/Getty Images

Már az egyesülésről beszél a dél-oszét elnök

A "Dél-oszét Köztársaság" konzultációkat folytat Oroszországgal a csatlakozásról megtartandó népszavazás ügyében.

Dél-Oszétia az Oroszországhoz csatlakozást követően megindítja az egyesülési eljárást Észak-Oszétiával - jelentette ki Anatolij Bibilov dél-oszét elnök mondta a Rosszija 24 hírcsatornán.

Közölte, hogy a Grúziától 1991-ben fegyveres harc után de facto elszakadt, de az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége által nem elismert "Dél-oszét Köztársaság" konzultációkat folytat Oroszországgal a csatlakozásról megtartandó népszavazás ügyében.

"A jogi lépéseknek döntően a nemzetközi jogon kell alapulniuk. Ennek van alapja. Dél-Oszétia független állam, és meghozhatja azokat a döntéseket, amelyeket saját maga számára létfontosságúnak tart. Ez a döntés létfontosságú Dél-Oszétia népe számára" - nyilatkozott Bibilov.

Viktor Vodolackij, az orosz parlamenti alsóház FÁK-ügyekkel, eurázsiai integrációval és a határon túli oroszok ügyeivel foglalkozó bizottságának elnökhelyettese a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazást májusban vagy júniusban tarthatják meg. Gyina Gasszijeva, a dél-oszét államfő szóvivője ugyancsak az orosz állami hírügynökségnek azt mondta, hogy az eljárást az április 10-én esedékes elnökválasztást követően fogják elindítani.

Szergej Samba, a Georgiától Dél-Oszétiával mintegy egy időben, a 90-es évek elején szintén egyoldalúan elszakadt Abházia biztonsági tanácsának titkára a TASZSZ-nak úgy nyilatkozott, hogy az abház vezetés támogatja a két Oszétia egyesülési vágyát, de nem gondolkodik a csatlakozásról Oroszországhoz. Rámutatott hogy a nemzeti függetlenséget több nemzedék harcának eredményeként sikerült kivívni, a más országba beolvadásra pedig nincs társadalmi igény, és ezt kizárja a köztársaság alkotmánya is.

Emlékeztetett rá, hogy Dél-Oszétia nem először tart népszavazást arról, hogy Oroszország része lehessen. Azt is hangsúlyozta, hogy Abházia és Oroszország szövetségesi és stratégiai viszonyát szorosabbra kell fűzni, legyen szó akár a gazdaságról, akár a védelemről.

Tbiliszi egyik köztársaság függetlenségét sem ismeri el.

Georgia 2008. augusztus 8-ra virradóra kísérletet tett rá, hogy fegyverrel hódítsa vissza Dél-Oszétiát, amit Oroszország katonai erővel megakadályozott. Dél-Oszétia az ötnapos háborút követően Abháziával együtt önhatalmúlag kinyilvánította függetlenségét. Ezt Oroszországon kívül csak Nicaragua, Venezuela, Szíria, Vanuatu és Nauru ismerte el, valamint olyan területek, mint Nyugat-Szahara, a donyecki és a luhanszki "népköztársaság", valamint a moldovai szakadár Dnyesztermente.

Címlapról ajánljuk
Rusvai Miklós: veszélyes változata terjed a majomhimlőnek, és nincs ellene gyógyszer

Rusvai Miklós: veszélyes változata terjed a majomhimlőnek, és nincs ellene gyógyszer

A majomhimlő ellen az oltás a leghatékonyabb védekezés – hangsúlyozta Rusvai Miklós, miután Európai Unió és tagállamai közölték, hogy 580 ezer adag vakcinát adományoznak az érintett afrikai államoknak a majomhimlő megfékezése érdekében. A virológus szerint Európában, így Magyarországon sem lehet járványos terjedésére számítani, de behurcolt esetek biztosan lesznek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×