Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Orosz zászlókkal és tűzijátékkal ünnepelnek emberek Donyeck belvárosában 2022. február 21-én, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület - a Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság - függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot.
Nyitókép: MTI/AP/Alexei Alexandrov

Népszavazást tarthat a luhanszki szakadár régió az Oroszországhoz való csatlakozásról

A Moszkva által támogatott, önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai "Luhanszki Népköztársaság" hamarosan népszavazást tarthat az Oroszországhoz való csatlakozásról - idézte a szakadár régió hírportálja Leonyid Paszecsnyik helyi vezetőt vasárnap.

"Úgy gondolom, hogy a közeljövőben népszavazást tartanak a köztársaság területén" - mondta Pasecsnik. "A nép élni fog alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról" - tette hozzá.

Oroszország februárban függetlennek ismerte el a luhanszki és donyecki önjelölt köztársaságokat, és nem sokkal később elrendelte az általa békefenntartónak nevezett műveletet a térségben. Az orosz hadsereg pénteken azt közölte, hogy a luhanszki szakadár "népköztársaságban" a terület 93, a donyeckiben pedig az 54 százaléka került a helyi "népi milícia" ellenőrzése alá, és ezzel az orosz művelet első szakaszának fő feladatait teljesítették.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krím félszigetet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el - hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

Február 24-én Oroszország több tízezer katonát küldött Ukrajnába egy különlegesnek nevezett művelet keretében, amelynek célja - Moszkva közlése szerint - Ukrajna katonai képességeinek csökkentése és az orosz vezetés által veszélyes nacionalistáknak nevezett személyek kiszorítása a hatalomból. A háború már több mint egy hónapja tart, az ukrán erők kemény ellenállást tanúsítanak, a Nyugat pedig átfogó szankciókat vezetett be Oroszország ellen, hogy rákényszerítse az országot erőinek visszavonására.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×