eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Mediterranean Hyalomma marginatum tick. Photographed in El Monte de El Pardo in Madrid, Spain
Nyitókép: Wendy Rauw Photography/Getty Images

Krími-kongói vérzéses láza van egy brit nőnek, kullancs terjeszti a kórt

Kullancs és élőállatok terjesztik a vírust, amely akár halálos kimenetelű megbetegedést is okozhat.

Közép-ázsiai utazását követően diagnosztizálták a vírussal a brit nőt: ő a harmadik, akinél a szigetországban valaha felfedezték a megbetegedést. A nőt Londonban kezelik a The Guardian cikke szerint. Állapotáról nem közöltek infromációt.

A krími-kongói vérzéses láz egyes országokban endémiás megbetegedés, de terjesztésében nem az ember játssza a fő szerepet. Az érintett államokban leginkább kullancscsípés és élő állatokkal való kapcsolat útján terjed. Most sem valószínűsítik, hogy a fertőzött nő esetében fennállna annak veszélye, hogy továbbadja másoknak a betegséget – 2012-ben és 2014-ben a két korábbi brit esetnél sem fertőzött meg további embereket a két vírushordozó.

Elővigyázatosságból kapcsolatba lépnek azokkal, akikkel a beteg hazatérése óta találkozott, hogy felmérjék esetükben a megfertőződés esélyét és tanácsokkal lássák el őket arra az esetre, ha tüneteket tapasztalnának magukon.

A krími-kongói vérzéses láz halálozási aránya a WHO adatai szerint 30 százalékos,

általában a betegség második hetében hunynak el a fertőzöttek. Azoknál, akik felgyógyulnak, a betegség 9-10. napján várható a tünetek enyhülése.

A vírus tünetei hirtelen jelentkeznek, és a következők lehetnek: láz, izomfájdalom, szédülés, nyaki fájdalom és merevség, hátfájás, fejfájás, szemfájás és fényérzékenység. A betegség első időszakában a betegek hányingert, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat és torokfájást is tapasztalhatnak, amit éles hangulatingadozás és zavartság követ. A további jelek közé tartoznak a szájban és a torokban megjelenő kiütések, a gyors szívverés és a nyirokcsomók megnagyobbodása.

A betegséget leginkább a Hyalomma kullancsok terjesztik,

melyek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint Észak-Afrikában, Ázsiában, valamint Dél- és Kelet-Európában élnek meg. A betegséget 1944-ben azonosították a Krímben, akkor krími vérzéses láznak nevezték el. Miután 1969-ben felismerték, hogy ugyanez a vírus okoz egy 1956-ban Kongóban azonosított betegséget, átnevezték krími-kongói vérzéses lázra.

A brit pácienst teljes elkülönítés mellett kezelik egy vírusfertőzésekre specializálódott londoni kórházban.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×