eur:
401.77
usd:
383.34
bux:
87759.96
2025. február 18. kedd Bernadett
Aleksandar Vucic szerb elnök újságírók kérdéseire válaszol, miután leadta voksát az alkotmány igazságügyre vonatkozó részének módosításáról szóló népszavazáson Belgrádban 2022. január 16-án. Az alkotmány megváltoztatásának célja a bírói függetlenség biztosítása. A reformra azért van szükség, hogy Szerbia megfeleljen az európai uniós normáknak, és közelebb kerülhessen az uniós tagsághoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Marko Djokovic

Hét kihívója lesz Aleksandar Vucicnak

A mostani szerb elnök a béke és a stabilitás megőrzésére helyezte a hangsúlyt.

Nyolc elnökjelölt indul a szerbiai elnökválasztáson, amelyet az előrehozott parlamenti választással egy időben, április 3-án tartanak meg.

Aleksandar Vucic köztársasági elnök mandátuma május 31-én jár le. A hivatalban lévő elnök azonban úgy döntött, ismét indul a választáson. Őt a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség jelölte, és a Szerb Radikális Párt is közölte, őt támogatja az elnökválasztáson. A közvélemény-kutatások szerint támogatottsága 50 százalék körüli, de hogy a választás napján sikerül-e a szavazatok több mint felét megszereznie, azt egyik kutatóintézet sem állítja biztosan. Öt évvel ezelőtt a szavazók 55 százaléka adta rá voksát, így már az első fordulóban győzni tudott.

Aleksandar Vucic a kampánya során az öt évvel ezelőtt megkezdett munkájának folytatásához kér támogatást,

a kampány elején szlogenje "a tettek beszélnek" volt, ám az ukrajnai háború kitörését követően inkább a béke és a stabilitás megőrzésére helyezte a hangsúlyt.

Kihívói legfőbb ígéretei között viszont éppen az eddigi folyamatok leállítása és megfordítása áll, ők úgy vélik, az elnök nem jó irányba vezeti az országot. A felmérések szerint a hét további jelölt közül a legtöbb voksra Zdravko Ponos, az Együtt Szerbia Győzelméért koalíció jelöltje számíthat. A szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke szeretné megváltoztatni a választási rendszert, hogy a parlamentbe olyanok kerüljenek, akik valóban a nép érdekeit képviselik, ne pedig a pártok delegáltjai, akik számára a pártérdek a legfontosabb. A felmérések szerint a szerb veterán akár a voksok 28 százalékát is megszerezheti.

A Moramo koalíció jelöltje, Biljana Stojkovic, a józan észt tartja a legfontosabbnak, és leszámolna például az evolúciót tagadókkal. A baloldali-zöld koalíció jelöltje leállítaná a legnagyobb környezetszennyező vállalatok működését is. Harcos kiállásával azonban a biológusprofesszor csak a voksok egy százalékára számíthat.

A Remény nevű koalíció, a Fogadalomtevők Szerb Pártja, a Dveri Mozgalom és a Szerb Jobboldal jelöltjei szorosabbra fűznék a kapcsolatot Oroszországgal, elképzelhetetlennek tartják, hogy Szerbia bármikor is csatlakozzék a NATO-hoz, semmilyen körülmények között nem ismernék el, hogy Koszovó Szerbiától független állam, és úgy vélik, mindenben a szerbiai hazai értékeket kell előnyben részesíteni. Hasonló elveket vall, de legfőképpen a globalista értékek elutasítását tartja fontosnak a Szuverenisták jelöltje, Branka Stamenkovic, aki szerint az európai integráció a mostani formájában gazdasági rabsághoz vezet.

Ezek az indulók a felmérések szerint a szavazatok 2-5 százalékát szerezhetik meg.

Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát és még egy voksot, akkor második fordulót kell tartani, amelyen a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze erejét.

A köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen, titkos szavazással választják meg öt évre. A 6,5 millió választópolgár április 3-án 7 és 20 óra között adhatja le voksát. Az előzetes eredményeket a választási bizottság 96 órával az urnazárást követően közli.

Címlapról ajánljuk

Az Ukrajnának adható biztonsági garanciákról tárgyalnak az európai vezetők

Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat hétfőn Párizsban, amelynek célja, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.18. kedd, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még februárban találkoznak, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról egyeztessenek. Az ukrán haderő bejelentette: kitolták az oroszokat Piszcsanyéből, ez egy falu Pokrovszk elővárosában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország háborús veszteségeiről beszélt. Ma válságtanácskozást tart az Európai Unió, melynek célja megvitatni Trump elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos hozzáállását. Közben megérkezett az amerikai és az orosz tárgyalódelegáció is Szaúd-Arábiába, holnap indulnak a tárgyalások. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartó misszióra. Zelenszkij elnök délután azt mondta: Ukrajna soha nem fogja elismerni a szaúdi tárgyalások eredményeit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×