Dmitrij Rogozin azt írta a Telegram közösségi oldalon, hogy a Roszkoszmosz űrtevékenységgel foglalkozó állami vállalat írásbeli felhívást küld a Nemzetközi Űrállomás partnereinek, így a Kanadai Űrügynökségnek (CSA), az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak (NASA) és az Európai Űrügynökségnek (ESA), amelyben azt követeli, oldják fel az ellene bevezetett jogellenes szankciókat.
Az állami vállalat vezetője szerint a Roszkoszmosz többszöri felszólítása ellenére a külföldi partnerek soha nem adtak magyarázatot a szankciók okaira és tartalmára.
A Roszkoszmosz vezetője emlékeztetett arra, hogy az ISS orosz és amerikai szegmensei összekapcsolódnak. Például az orosz szegmenst a Moszkva melletti (szankciókkal sújtott) irányítóközpontból vezérlik, amely fenntartja az állomás pályáját és megkettőzi az amerikai szegmens létfenntartó rendszereit.
A Szojuz MSZ orosz emberes űrhajó volt 2010 és 2019 között az egyetlen eszköz, amely az űrhajósokat szállította az ISS-re, míg a Progressz MSZ teherűrhajók rakományt, élelmiszert és üzemanyagot vittek fedélzetükön. Mindkét űrhajó típust Szojuz-2.1a hordozórakétákkal indítják, amelyeket a szintén szankciókkal sújtott Progressz rakéta- és űrközpontban gyártanak.
"Jelenleg a Szojuz űrhajók és a Progressz teherűrhajók jelentik a tartalékot a külföldi legénységek és rakományok ISS-re juttatásához és a Földre való visszatéréséhez. Így március 30-án Mark Vande Hei, a NASA űrhajósa a tervek szerint a Szojuz MSZ-19 űrhajóssal landol, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz kozmonautával együtt" - közölte Rogozin.
A Roszkoszmosz vezérigazgatója egy amerikai csillagászok által készített térképet is közzétett arról, hogy hova térhet vissza a Földre, szárazföldön vagy vízen az ISS. Hozzátette: úgy látszik, hogy az 500 tonna összsúlyú ISS megsemmisítése a legkisebb veszélyt Oroszország számára jelenti. Más országok népeinek azonban el kellene gondolkodniuk az általuk kezdeményezett, a Roszkoszmosz elleni szankciókon, a Nyugat által "mániákusan tönkretett nemzetközi űrkutatási együttműködés árán" - tette hozzá.
Korábban Rogozin a Liberális Demokrata Párt (LDPR) képviselőivel tartott találkozón az Állami Dumában azt mondta, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az ISS-en végzett munka nem hatékony. Hozzátette azt is, hogy hatalmas pénzeszközökre lenne szükség ahhoz, hogy az állomás működését 2030-ig meghosszabbítsák, különben "az állomás összeomlik".
Február 24-én a Roszkoszmosz vezetője azt is mondta, hogy az amerikai-orosz űrkutatási együttműködés megszűnése azzal fenyeget, hogy az ISS ellenőrizetlenül leválik pályáról, és az Egyesült Államok, Kanada, India vagy Kína kezébe kerül.