eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
International Space Station Orbiting Earth. 3D Illustration.
Nyitókép: 3DSculptor/Getty Images

Roszkoszmosz: a szankciók miatt a lezuhanás fenyegeti a Nemzetközi Űrállomást

Az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője szombaton írásban fordult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) projektben részt vevő partnerekhez, hogy oldják fel az állami vállalat vállalkozásai ellen elrendelt szankciókat.

Dmitrij Rogozin azt írta a Telegram közösségi oldalon, hogy a Roszkoszmosz űrtevékenységgel foglalkozó állami vállalat írásbeli felhívást küld a Nemzetközi Űrállomás partnereinek, így a Kanadai Űrügynökségnek (CSA), az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak (NASA) és az Európai Űrügynökségnek (ESA), amelyben azt követeli, oldják fel az ellene bevezetett jogellenes szankciókat.

Az állami vállalat vezetője szerint a Roszkoszmosz többszöri felszólítása ellenére a külföldi partnerek soha nem adtak magyarázatot a szankciók okaira és tartalmára.

A Roszkoszmosz vezetője emlékeztetett arra, hogy az ISS orosz és amerikai szegmensei összekapcsolódnak. Például az orosz szegmenst a Moszkva melletti (szankciókkal sújtott) irányítóközpontból vezérlik, amely fenntartja az állomás pályáját és megkettőzi az amerikai szegmens létfenntartó rendszereit.

A Szojuz MSZ orosz emberes űrhajó volt 2010 és 2019 között az egyetlen eszköz, amely az űrhajósokat szállította az ISS-re, míg a Progressz MSZ teherűrhajók rakományt, élelmiszert és üzemanyagot vittek fedélzetükön. Mindkét űrhajó típust Szojuz-2.1a hordozórakétákkal indítják, amelyeket a szintén szankciókkal sújtott Progressz rakéta- és űrközpontban gyártanak.

"Jelenleg a Szojuz űrhajók és a Progressz teherűrhajók jelentik a tartalékot a külföldi legénységek és rakományok ISS-re juttatásához és a Földre való visszatéréséhez. Így március 30-án Mark Vande Hei, a NASA űrhajósa a tervek szerint a Szojuz MSZ-19 űrhajóssal landol, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov orosz kozmonautával együtt" - közölte Rogozin.

A Roszkoszmosz vezérigazgatója egy amerikai csillagászok által készített térképet is közzétett arról, hogy hova térhet vissza a Földre, szárazföldön vagy vízen az ISS. Hozzátette: úgy látszik, hogy az 500 tonna összsúlyú ISS megsemmisítése a legkisebb veszélyt Oroszország számára jelenti. Más országok népeinek azonban el kellene gondolkodniuk az általuk kezdeményezett, a Roszkoszmosz elleni szankciókon, a Nyugat által "mániákusan tönkretett nemzetközi űrkutatási együttműködés árán" - tette hozzá.

Korábban Rogozin a Liberális Demokrata Párt (LDPR) képviselőivel tartott találkozón az Állami Dumában azt mondta, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben az ISS-en végzett munka nem hatékony. Hozzátette azt is, hogy hatalmas pénzeszközökre lenne szükség ahhoz, hogy az állomás működését 2030-ig meghosszabbítsák, különben "az állomás összeomlik".

Február 24-én a Roszkoszmosz vezetője azt is mondta, hogy az amerikai-orosz űrkutatási együttműködés megszűnése azzal fenyeget, hogy az ISS ellenőrizetlenül leválik pályáról, és az Egyesült Államok, Kanada, India vagy Kína kezébe kerül.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×