Infostart.hu
eur:
354.79
usd:
312.36
bux:
139594.45
2026. június 25. csütörtök Vilmos
Aleksandar Vucic szerb elnök (j) és a kétnapos hivatalos látogatáson Szerbiában tartózkodó szlovén hivatali partnere, Borut Pahor sajtótájékoztatót tart Belgrádban 2019. január 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Újabb választás lesz április 3-án

A szerbiai választás legnagyobb esélyesének a hivatalban lévő államfőt, Aleksandar Vucicot tartják.

Április harmadikára írta ki a szerb elnökválasztást Ivica Dacic leköszönő házelnök Belgrádban.

A választás legnagyobb esélyesének a hivatalban lévő államfőt, Aleksandar Vucicot tartják, noha a politikus hivatalosan még nem jelentette be, hogy indulna a választáson. Az általa vezetett Szerb Haladó Párt március 7-i ülésén határozzák meg, ki is lesz az indulójuk, ám szinte biztosra vehető, hogy Aleksandar Vucicot fogják jelölni.

A Szerbiai Szocialista Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Radikális Párt is úgy nyilatkozott, hogy elnökjelöltként Aleksandar Vucicot kívánja támogatni.

Az elnökválasztás napján előrehozott parlamenti választást, valamint egyes településeken, például a fővárosban, Belgrádban önkormányzati választást is tartanak.

A parlament elnöke arra kérte a lehetséges jelölteket, hogy mihamarabb adják le jelentkezésüket, erre március 12-ig van lehetőségük. Hozzátette: szeretné, ha az elnökválasztás demokratikus és tisztességes politikai légkörben zajlana, és hozzájárulna az ország politikai stabilitásához és az ország, illetve lakosainak jövőjéhez.

Aleksandar Vucic köztársasági elnök mandátuma május 31-én jár le. Az elnökválasztásról szóló törvény értelmében a voksolást a megbízatás lejárta előtt legalább 90 nappal ki kell írni, a kiírástól számítva pedig legalább 30, de legfeljebb 60 napon belül meg kell tartani. A köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlen, titkos szavazással választják meg.

Annak ellenére, hogy a választást csak szerdán írták ki, már többen is jelezték, hogy indulnának a megmérettetésen. Indulni kíván Zdravko Ponos, a szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke, Bosko Obradovic, a szélsőjobboldali Dveri mozgalom vezetője, Milos Jovanovic, a szintén jobboldali Szerbiai Demokrata Párt elnöke, Srdjan Skoro újságíró és Misa Vacic, a Szerb Jobboldal nevű szerb nacionalista párt vezetője is.

A várakozások szerint április harmadikán legalább tíz jelölt közül választhatnak a szerbiai állampolgárok. Az induláshoz egy-egy jelöltnek tízezer támogatói aláírást kell összegyűjtenie.

Közvélemény-kutatások szerint Aleksandar Vucic támogatottsága jelenleg 50 százalék alatt van, egy februári felmérés szerint a szavazópolgárok 45,7 százaléka adná voksát a hivatalban lévő elnökre. Az ellenzéki jelöltek közül a legtöbb szavazatra a baloldal jelöltje, az egykori vezérkari főnök, Zdravko Ponos számíthatna, rá az állampolgárok 10,8 százaléka szavazna, míg a szélsőjobboldali Bosko Obradovicot a szavazópolgárok 8,5 százaléka támogatná.

Amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát és még egy voksot, akkor második fordulót kell tartani, amelyen a két legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze erejét.

Címlapról ajánljuk

Gyulai Miklós: ha vannak ellenem bizonyítékok, akkor álljanak elő velük

Hőzöngés és lázongás kezdődött a Magyar Atlétikai Szövetségen belül a párizsi olimpia után, és ezt főleg olyanok szították, akik korábban semmilyen problémát nem jeleztek, sőt élvezték a biztosított lehetőségeket – mondta a sportvezető, aki szeptember 1-jével távozik posztjáról. Úgy véli, a magyar atlétikában dolgozók a jelentős mennyiségű anyagi forrás birtokában elkényelmesedtek az elmúlt években. Kitért az őt ért támadásokra és arra is, mi lesz a sorsa a Gyulai Memorialnak, valamint a budapesti atlétikai világdöntőnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.25. csütörtök, 18:00
Mészöly Géza korábbi válogatott labdarúgó, edző
Újvári Gábor újságíró, sportvezető
Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Az aktív turizmus a Covid-járvány óta elképesztő növekedést mutat Magyarországon: egyre inkább a rövid, 2-4 napos, intenzív kikapcsolódást keressük, amelyben a kerékpározás, a vízitúra és a természetjárás kiemelt szerepet kap. Az ágazat egyik legnagyobb erénye integratív jellege, hiszen összekötheti a kulturális örökséget, a gasztronómiát és a vidékfejlesztést, miközben négy évszakos turizmust kínál. A Felső-Tisza-vidék, az Őrség és a Balaton kerékpáros hálózata már követendő példaként szolgál, ám a szakértők figyelmeztetnek: a turizmus önmagában nem oldja meg a vidék gondjait, és az értékláncok helyi kiépítése nélkül a bevételek könnyen kiszivárognak a térségekből. Az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai ágazatról a téma kutatóival, Kulcsár Lászlóval, a Kodolányi János Egyetem Alkalmazott Kutatási és Innovációs Központjának igazgatójával és Bodrogai Lászlóval Anzelmmel, a Kodolányi János Egyetem Aktív és Ökoturisztikai Kutatóintézetének vezetőjével, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség alelnökével beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×