eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
Ukrán katonák járőröznek a kelet-ukrajnai Dnyipro egyik utcáján 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Stanislav Kozliuk

Elszámolták magukat Ukrajnában az oroszok? Megtorpanás látszik a szakértő szerint

Úgy tűnik, az oroszok könnyebb katonai megoldásra számítottak. Az is látszik, mintha az orosz katonák nem tudnák igazán jól kezelni a modern eszközöket, ezért kevéssé eredményesek a támadások – nyilatkozta érdeklődésünkre Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

Úgy tűnik, az oroszok könnyebb katonai megoldásra számítottak – értékelte az ukrajnai helyzetet az kérdésünkre Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója hozzátette: most megtorpanás látszik, felmerülhet a kérdés: elszámolták esetleg magukat az oroszok?

Mint mondta: ha nukleáris fegyverekkel kezdenek el fenyegetőzni, az világháborús veszélyt jelent. Ezt Vlagyimir Putyin, de legalábbis a környezete jól tudja. Kérdés, hogyan reagál erre a Nyugat: "kiteszik az asztalra ők is a nukleáris lehetőséget?"

Ha a SWIFT-blokkolást megérzi az orosz lakosság, elkezdik kivenni a pénzüket a bankokból – ez gond lehet Vlagyimir Putyin számára.

Kína banki szempontból nem feltétlenül megoldás Oroszország számára: ha például amerikai részvények vannak a bankokban, akkor ott gond lehet az oroszoknak. Kína nagy része dollárban kereskedik, ez most nem kedvez az oroszoknak. Számukra esetleg India megoldás lehet, India jelezte: nem csatlakozik a banki blokkoláshoz.

Tálas Péter arról is beszélt, hogy az orosz katonák nem feltétlenül tudják kezelni az új harci eszközöket. Úgy tűnik, az orosz haderőreform ebből a szempontból kissé megbicsaklik.

Megpróbálták elkerülni eddig az oroszok az ukrán haderőt, emiatt is van megtorpanás.

Kijevet be akarták venni, de ez nem sikerült. A technológiai fölény itt nem működött, ezt több szakértő már előre jelezte.

A szakértő arról is beszélt, hogy civil célpontokat eddig nem támadtak az oroszok, láthatóan kerülik, hogy sok legyen a civil áldozat.

Tálas Péter a harcok kommunikációs hátterét is kiemelte. Mint mondta: ez az első háború Európában, ami a közösségi médiában is megjelenik. Mi több, tanácsok is megjelennek a civil lakosság számára.

Most a közösségi média esetleg beleszól, áttételesen, már a harci műveletekbe is. Emellett nyilvánvaló, hogy az orosz kommunikáció egy virtuális világban próbálja tartani a saját lakosságát, ott nem is háborúról beszélnek.

A szakértő kiemelte azt is, hogy Ukrajna egyre több fegyvert kap külföldről, ez meghosszabbíthatja az ukránok ellenállási képességét.

Az orosz műveletekben van két fontos üzenet az ukránok számára: elsőként az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök távozzon. Másodikként azt is jelezni próbálják az ukránoknak: ti azt gondoljátok, hogy a NATO és a Nyugat majd segít, de erre kár számítani. Most úgy tűnhet, hogy mégis – fogalmazott Tálas Péter.

Törökország is lépett a NATO érdekében, Oroszországgal szemben, ez is nagyon jelentős esemény

– emelte ki a szakértő.

Oroszország a régi világrendet, a 30 évvel ezelőtt érdekszférarendszert akarná visszaállítani Tálas Péter szerint. A szakértő arról is beszélt, nem teljesen világos, mit tudnak csinálni az oroszok a folytatásban, ha legyőznék Ukrajnát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. szeptember 28. 19:46
×
×
×
×