Háborús helyzetben stratégiai nyugalomra van szükség – jelentette ki a miniszterelnök az M1 aktuális csatornáján, ahol azt meggyőződését is megerősítette, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

A kormányfő az 1999-es délszláv háborúra, és a 2015-ös krími konfliktusra emlékeztetve hangsúlyozta: most és a korábbi helyzetekben is az volt a magyar álláspont, hogy Magyarországnak ebből a háborúból, ebből a fegyveres konfliktusból ki kell maradnia és erre kell összpontosítani az erőfeszítéseket.

Úgy értékelt: amikor háború van, akkor zűrzavar lesz, és ideges, kapkodó, gyors lépéseket sürgető helyzet alakul ki. "Nagyon fontos, hogy egy olyan ország, amely a háborús térséghez közel van – Magyarország, az szomszédos ország – ott ne következzen be. Ezt úgy hívjuk, hogy

stratégiai nyugalom. Most arra van szükség"

– fogalmazott.

Kijelentette: óvakodni kell minden átgondolatlan, gyorsan meghozott döntéstől, esetleg népszerűnek hangzó, de következményeikben fel nem mért követeléstől és kezdeményezéstől. Ilyennek nevezte például azt, amit szerinte a magyar baloldal kér, hogy Magyarország küldjön katonákat a háborús övezetbe. Ez nélkülözi a stratégiai türelem és a stratégiai nyugalom erényét – értékelt.

Úgy vélte: erre nincsen semmi szükség, mint ahogy azt sem kell sürgetni, hogy Magyarország fegyvereket küldjön ebbe a térségbe. Hozzátette: szomszédos országban vagyunk, és azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek, onnan is vonultattak be katonákat.

Úgy vélte: erre nincsen semmi szükség, mint ahogy

azt sem kell sürgetni, hogy Magyarország fegyvereket küldjön ebbe a térségbe.

Hozzátette: szomszédos országban vagyunk, és azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek, onnan is vonultattak be katonákat.

A kormányfő jelezte: "nem tud változni a magyar álláspont, mert nincs olyan fegyver, amit nélkülözhetnénk". Jelenleg a magyar hadseregnek minden fegyverére szükség van ahhoz, hogy fel tudjon vonulni az ország keleti határainál, és szükség esetén meg tudja védeni azt – fogalmazott.

Orbán Viktor felidézte: Magyarország néhány évvel ezelőtt, érezve, hogy a következő évtizedben a biztonság lesz a legfontosabb, belekezdett egy haderőfejlesztési programba, de még csak most épülnek a gyárak, még nem jöttek le az eszközök a szállítószalagokról.

Magyarország ha akarna sem tudna mások rendelkezésére bocsátani semmilyen katonai eszközt, de egyébként nem akar

– mondta.

A békére készülünk, ezért kellett hadiipari fejlesztéseket megindítani. Arról szól ugyanis a következő évtized, hogy ki tud a saját országa, a saját népe számára biztonságos környezetet teremteni a mindennapi élethez – fejtette ki.

Minden Ukrajnából érkező menekültön segíteni kell, aki a szomszéd országból jön, biztos lehet abban, hogy Magyarországon barátok fogadják – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy fogalmazott, Magyarország barátja Ukrajnának és az ukrán embereknek is, ellátjuk őket, szállást adunk nekik, gondoskodunk a gyerekekről.

Közölte, aki a szomszéd országból menekül, mert ott háború van, annak segítséget kell adni, ez egy elemi emberi, keresztény életösztön. Magyarország eszerint jár el – hangoztatta.

A menekülteknek segítő emberekre célozva azt mondta: "ez egy jó ország, jó nép lakja".

Elmondta,

ahhoz sem kell atomtudósnak lenni, hogy valaki különbséget tegyen a messzi muszlim világokból érkező tömegek jobb élet reményében Európa felé irányuló áradata és az ukrán–orosz háború miatt Magyarországra menekülő ukránok megsegítése között.

Aki ezt a különbséget nem látja, semmit sem lát a nemzetközi politikából – közölte.

Szerinte, akik messziről jönnek, átjönnek jó néhány biztonságos harmadik országon, őket ott kell ellátni. "De, szegény ukránok hova menjenek? Hát, mi vagyunk a szomszédjaik" – fogalmazott.

Minden menekültön segíteni kell, aki a szomszédból jön, mert ott háború van. Mindegy hogy miért, mindegy, hogy ki a hibás, mindegy, hogy hogy történt – mondta.

Háború van, de ebben a helyzetben is Magyarország, a magyar emberek érdekei az elsők – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte: minden órában azzal foglalkoznak, hogy melyek azok a döntések, amelyek Magyarország és a magyarság érdekeit szolgálják. Mérlegelik azt is, hogy melyek azok a szankciók, például energaipolitikai szankciók, amelyek károsan érintenék a magyar embereket.

Azt mondta: ezért

Paks 2-t, meg az energia kérdését ki kell hagyni a szankciós kérdésekből, mert egyébként mi fogjuk megfizetni a háború árát,

és ezt senki sem akarhatja.

Hozzátette: bár

nem hisz a szankciók jótékony hatásában,

és nem látott még olyan országot, meg konfliktust, amelyet a szankciók tereltek volna a béke irányába, de most háború van és nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek.

Úgyhogy, amilyen szankcióban az uniós országok egyetértenek, azt mi támogatni fogjuk – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor minden ezzel ellentétes hírt – például azt, hogy Magyarország megvétózta volna a nemzetközi bankközi utalási rendszer leállítását – hazugságnak nevezett.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy információs háború zajlik. Ekkor a szavaknak súlya van – emelte ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy dezinformációval is számolni kell.

A miniszterelnök arról is beszélt: minél inkább elhúzódik a háború, annál nagyobb a kockázata annak, hogy előbb-utóbb kárpátaljai célpontok is megjelennek majd, és a háború "hozzánk közelít".

Orbán Viktor szerint az uniós külső határok védelmében a "brüsszeliekre" nem lehet számítani, hiszen a déli menekültválságnál sem adott semmilyen pénzügyi segítséget Brüsszel.

A NATO-ra azonban szükségünk van, mert ha közel kerül a veszély Magyarország határaihoz, akkor a magyar hadsereg minden erőfeszítése ellenére is

teljes védelmet csak a NATO kötelékén belül tudunk biztosítani Magyarország számára

– jelentette ki a miniszterelnök.