eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) megbeszélést folytat Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel (b2) és Valerij Geraszimovval,  az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével Moszkvában 2022. február 27-én. Az orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Anton Bendarzsevszkij: elhúzódó harcokra lehet számítani

Folytatta a hadműveleteket Ukrajna területén Oroszország. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjjel kritikusnak nevezte a következő 24 órát. Közben ellentmondásos hírek érkeznek Kijev sorsáról, egyesek szerint az oroszok körbezárták a fővárost, míg mások az orosz csapatok megállításáról számoltak be. Az orosz–ukrán konfliktus aktualitásairól Anton Bendarzsevszkij Oroszország-szakértőt kérdeztük.

Amennyire megítélhető a helyzet, Oroszország vélhetően egy gyors hadműveletre készült Ukrajnában, abban bízva, hogy néhány nap alatt elfoglalhatják a fővárost, eldöntve ezzel a háború sorsát – kezdte Anton Bendarzsevszkij. Szerinte afelől nincs kétség, hogy Oroszország valódi célja nem Ukrajna déli és keleti területeinek elfoglalása, hanem hogy több irányból megindulva, ezáltal megosztva az ukrán erőket, Fehéroroszország irányából behatolva zavartalanul bekerítse Kijevet.

Az Oroszország-szakértő megjegyezte, amerikai hírszerzési adatok korábban 96 órára tették Kijev elestét, amennyiben kezdetét veszi egy orosz invázió, ez az idő azonban már letelt, a főváros pedig még mindig áll. Ilyen szempontból kritikusnak tartja a következő néhány napot, miután Oroszország napról napra növeli a bevetett erők számát és minőségét, hogy minél előbb dűlőre vigye a dolgot. (Ahogyan arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ezzel kapcsolatban és 24 óráról beszélt). Anton Bendarzsevszkij hozzátette:

ha a kijevi ellenállásnak valóban sikerül feltartóztatnia az orosz csapatokat, akkor az egy egészen más helyeztet teremthet az ukrán fronton.

A szakértő egyetértett abban, hogy az orosz vezetés vélhetően lebecsülte az ukrán erőket, valamint az ukránok harcra való készségét. Bár nehéz megítélni, hogy mit gondolhattak a Kremlben, vélhetően a 2014-es év tapasztalatai lebeghettek a szemük előtt, amikor vérontás nélkül sikerült elfoglalniuk a Krím-félszigetet, sőt, az ukrán csapatok nemhogy ellenállást nem tanúsítottak, hanem át is álltak az orosz oldalra. Időközben valami hasonló dolog játszódott le akkor Kelet-Ukrajnában is, ahol Oroszországból érkező katonai koordinátorok és tanácsadók segítségével néhány hét leforgása alatt az ukrán városok adminisztrációja megadta magát, gyors előrenyomulást teremtve az oroszoknak – fogalmazott Anton Bendarzsevszkij.

A mostani Ukrajna viszont egészen különbözik a 2014-estől, és eltérően értékeli az orosz beavatkozást – emelte ki az Oroszország-szakértő megismételve, hogy

egészen más az ukrán haderők felkészültsége és a harcra való készsége, tehát ebben elszámolhatta magát Moszkva.

Ugyanakkor az is látszik, hogy nemcsak az ukrán hivatalos katonai erők tanúsítanak ellenállást, hanem nagyon magas az önkéntesek száma is: „látni egy sor videót, képet, ahogy az ukrán territoriális védelem irodái előtt nagy sorok alakultak ki, ahol a lakosság önkéntes alapon jelentkezhet, fegyvert kaphat és mehet védekezni”. Arra is emlékeztetett, hogy Zelenszkij két nap után jelezte: több mint 100 ezer ember mobilizációja történt meg, tehát ennyivel bővült az ukrán hadsereg, a számok pedig napról napra növekednek –

„innentől kezdve pedig elhúzódó harcokra lehet számítani”.

Kijev, 2022. február 26.
A polgári védelmi erők tagjai Kijevben 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
MTI/EPA/Mikhail Palinchak
A polgári védelmi erők tagjai Kijevben. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. MTI/EPA/Mikhail Palinchak

Látszik is valamifajta türelmetlenség az oroszokon, miután Vlagyimir Putyin elrendelte a nukleáris fegyverarzenál készenlétbe helyezését. A lépést illetően nehéz megítélni, hogy mi jár az orosz elnök fejében – mondta Anton Bendarzsevszkij, aki egyébként korábban nem hitte volna, hogy le fogják rohanni Ukrajnát, és legfejtebb a donyecki és luhanszki megyékben számított valamifajta eszkalációra. Szerinte a világ ezzel kapcsolatban sem gondolhat mást, minthogy ez csupán fenyegetőzés, ugyanis,

ha azt feltételezzük, hogy Putyin valóban kész bevetni az orosz nukleáris arzenált, az nagyjából az általunk ismert világ végét jelentheti.

„Okunk lehet rá, de ép ésszel nem lehet azt gondolni, hogy orosz elnök erre hajlandó lenne” – hangsúlyozta a szakértő. Racionálisan nézve ez lehet a Nyugat elleni nyomásgyakorlásnak az utolsó lépése, amivel próbálják elvenni a kedvüket attól, hogy megsegítsék Ukrajnát.

Utóbbit illetően Anton Bendarzsevszkij arra hívta fel a figyelmet, hogy már nemcsak fegyveres segítségről van szó, hanem az európai államok sorra jelentik be, hogy megengedik a saját állampolgáraiknak, hogy részt vegyenek a harcokban. Dániából például indul egy idegenlégió Ukrajnába, illetve a francia idegenlégió katonái is engedélyt kaptak arra, hogy ha úgy kívánják, önkéntes alapon csatlakozhatnak az ukrán fronthoz. Az ilyen jellegű megnyilvánulásokat próbálja valószínűleg Vlagyimir Putyin megakadályozni a fent említett drasztikus lépéssel – tette hozzá az Oroszország-szakértő.

Ukrajna, 2022. február 28.
2022. február 28-án közreadott kép egy térképről, amely a február 27-én 17 óráig Ukrajnában bekövetkezett orosz légicsapások és szárazföldi támadások helyszíneit szemlélteti. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/AP/AP Staff
2022. február 28-án közreadott kép egy térképről, amely a február 27-én 17 óráig Ukrajnában bekövetkezett orosz légicsapások és szárazföldi támadások helyszíneit szemlélteti. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/AP Staff

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×