Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
316.58
bux:
0
2026. február 10. kedd Elvira
Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzethez szól Moszkvában 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz elnöki sajtószolgálat

Vlagyimir Putyin kész tárgyalni Ukrajnával Minszkben, de szabott két feltételt

Az orosz elnök telefonon tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Vlagyimir Putyin tárgyalási szándékáról Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt Moszkvában.

Ám az orosz elnök szerint ehhez az kell, hogy Ukrajna "semleges státuszú" legyen, ami magában foglalja a demilitarizálást is – írta a BBC a RIA Novosztyi hivatalos orosz hírügynökség alapján.

Oroszország mindvégig azt akarta, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz.

"Mint tudják, Ukrajna elnöke, (Volodimir) Zelenszkij ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy a különleges hadművelet célja a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság segítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és nácitlanításával. És ez a semleges státusz szerves részét képezi" - mondta Peszkov az MTI tudósítása szerint. "Ebben az összefüggésben Vlagyimir Putyin, válaszul Zelenszkij javaslatára, kész Minszkbe küldeni egy orosz delegációt a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyaljon az ukrán delegációval" - tette hozzá.

Peszkov szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megígérte Putyinnak, hogy biztosítani fogja a tárgyalási folyamathoz szükséges feltételeket, köztük a küldöttségek elhelyezését és biztonságát. A két államfő erről pénteken telefonon beszélt egymással.

Kiemelte: a Kreml rendkívül veszélyesnek tartja, hogy rakéta-sorozatvetőket állítanak fel Ukrajna nagyvárosainak lakónegyedeiben.

Az orosz elnöki szóvivő később arról számolt be, hogy az ukrán fél előbb Minszk helyett Varsót javasolta a tárgyalások helyszínéül, majd felfüggesztette a kapcsolatot.

A BBC megjegyzi: Minszk mint helyszín azért lényeges, mert itt írták alá a megállapodásokat a 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus lezárásáról. Ukrajna megszállásával a Nyugat úgy tekinti, hogy Oroszország felrúgta ezeket a megállapodásokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban azt mondta, addig nem lehet tárgyalásokat folytatni, amíg az ukrán hadsereg le nem teszi a fegyvert.

Kína: tárgyalni kell

Ezt megelőzően az orosz elnök telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Azt mondta, Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közreadott közlemény szerint Putyin elmondta: "az Egyesült Államok és a NATO hosszú ideje figyelmen kívül hagyta Oroszország jogos biztonsági aggályait, több alkalommal megszegték ígéreteiket, és folytatták a terjeszkedést keleti irányba".

A kínai elnök a közlemény szerint elmondta: a helyzet Ukrajna keleti részén rendkívül gyors változáson esett át, amely jelentős aggodalmat keltett a nemzetközi közösségben. Hangsúlyozta: a kínai fél az ukrán kérdés különböző vetületeit egyaránt figyelembe véve hoz döntést az állásfoglalásáról. Hszi a hidegháborús gondolkodás elvetését szorgalmazta, és arra szólította a feleket, hogy vegyék figyelembe és tartsák tiszteletben egymás jogos biztonsági aggályait. Arról biztosította orosz hivatali kollégáját, hogy Peking támogatja az orosz felet abban, hogy tárgyalások útján rendezze a problémákat az ukrán féllel. Leszögezte: Kína mindig is egységes álláspontot képviselt a különböző országok szuverenitásának és területi egységének kijáró tisztelettel, valamint az ENSZ Alapokmányában foglalt rendelkezések és elvek betartásával kapcsolatban.

Kína kész a nemzetközi közösség minden tagjával együtt hirdetni a közös, átfogó, együttműködésen alapuló és fenntartható biztonsági nézeteket, továbbá határozottan védelmezni az ENSZ-központú nemzetközi rendszert, valamint a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rendet - fogalmazott Hszi Csin-ping.

Peking az orosz hadművelettel kapcsolatos eddigi nyilatkozataiban elsősorban az Egyesült Államokat és szövetségeseit tette felelőssé az Oroszország és Ukrajna között kialakult feszültségekért, és többször is úgy foglalt állást, hogy megérti az orosz biztonsági aggályokat. A kínai vezetés továbbá elutasította az "invázió" megjelölést az orosz katonai akció leírására.

Putyin és Hszi február 4-én személyesen is egyeztetett. Az orosz elnök akkor a téli olimpiai játékok megnyitójára látogatott Pekingbe. A két elnök személyes megbeszélését követően kiadott közleményben a NATO terjeszkedésének leállítását sürgették.

Egyebek mellett akkor a nemzeti valutákkal folytatott kereskedelem kibővítésének szükségességéről is szót ejtettek az amerikai dollár használatát övező bizonytalanságokra hivatkozva. Joe Biden amerikai elnök korábban felvetette annak lehetőségét, hogy amennyiben Oroszország megszállná Ukrajnát, orosz vállalatokat azzal szankcionálhatnának, hogy kizárják őket a dollár alapú kereskedelemből.

A február eleji találkozón olyan, új megállapodásról is szó esett, amely alapján Oroszország nagyobb mennyiségben adna el földgázt Kínának.

Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×