Infostart.hu
eur:
379.93
usd:
324.9
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér bővítési biztos: Bosznia egyre távolabb van az európai integrációtól

Mivel a nyugat-balkáni országnak a szerb partner kivonulása óta nincs kormánya, nincs kivel együttműködnie az Európai Unió szerveinek. Van azért terület, amelyen gyümölcsöket ígér a kapcsolat, ez pedig a migrációs nyomás enyhítése.

A jelenlegi bosnyák vezetéssel nem lehet tárgyalni Bosznia-Hercegovina európai integrációjáról - mondta az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. Várhelyi Olivér ugyanakkor nem támogatja a szankciós politika alkalmazását.

"Egy átfogó beszélgetés volt a külügyminiszterek tanácsának ülésén hétfőn, ahol a helyzetet közösen értékeltük, és megállapítottuk, hogy két alapvető probléma van, amely az ország destabilizálódásához vezethet. Mindkét nagy problémára megoldást kell találni, de a horvát, a bosnyák és a szerb helyi közösségek aktív és pozitív közreműködése nélkül a nemzetközi közösség ezt nem fogja tudni elérni. A legfontosabb, hogy térjenek vissza a szerbek az intézményekbe, hiszen működő kormány, parlament nélkül egyetlen ország sem működhet. A felszólításoknak egyelőre semmi foganatja, ezért a gazdasági és fejlesztési terv végrehajtásával nem tudunk előrehaladni, nincs kormány, nincs kivel együttműködni. Közben arra is figyelnünk kell, hogy

a belpolitikai csatározásoknak ne legyenek gazdasági áldozatai a boszniai polgárok"

- ecsetelte Várhelyi Olivér.

Kijelentette, az integráció útján Bosznia nemhogy nem halad előre, de visszafelé lépked.

A politikus ezen kívül beszélt az Európai Unió keddi migrációs konferenciájáról is.

"Ez a formátum a közép-európai és a nyugat-balkáni országok belügyi együttműködéséről szól. Annak a folyamatnak érünk most már a talán eredményeket is felmutató szakaszába, amely még 2020 júliusában indult el a jelenlegi osztrák kancellár, korábbi belügyminiszter kezdeményezésére a nyugat-balkáni államok megsegítésére a migrációs kérdésben."

A konkrét segítségről szólva elmondta: ez jelent élő, erős támogatást, pénzügyi segítséget, felszerelést és fejlesztést is.

"Az az újdonság hozhat eredményeket, hogy

a Nyugat-Balkánon megjelenő illegális migránsoknak a származási országba való visszajuttását segítjük.

Ennek a végrehajtása kezdődött most meg, decemberben az első akcióval közel 300 főt szállítottunk vissza uniós támogatással Boszniából."

A program iránt az unió politikailag és pénzügyileg is elkötelezett, ezért az eredetileg erre a célra fordított forrást egy döntéssel 60 százalékkal meg is emelték, 355 millió eurót oszthatnak szét a hat nyugat-balkáni országot érintő projektre. Várhelyi Olivér szerint az első számú kihívást Bosznia-Hercegovina jelenti, de ott már látszanak is a támogatott kitoloncolások eredményei.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×