eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér bővítési biztos: Bosznia egyre távolabb van az európai integrációtól

Mivel a nyugat-balkáni országnak a szerb partner kivonulása óta nincs kormánya, nincs kivel együttműködnie az Európai Unió szerveinek. Van azért terület, amelyen gyümölcsöket ígér a kapcsolat, ez pedig a migrációs nyomás enyhítése.

A jelenlegi bosnyák vezetéssel nem lehet tárgyalni Bosznia-Hercegovina európai integrációjáról - mondta az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. Várhelyi Olivér ugyanakkor nem támogatja a szankciós politika alkalmazását.

"Egy átfogó beszélgetés volt a külügyminiszterek tanácsának ülésén hétfőn, ahol a helyzetet közösen értékeltük, és megállapítottuk, hogy két alapvető probléma van, amely az ország destabilizálódásához vezethet. Mindkét nagy problémára megoldást kell találni, de a horvát, a bosnyák és a szerb helyi közösségek aktív és pozitív közreműködése nélkül a nemzetközi közösség ezt nem fogja tudni elérni. A legfontosabb, hogy térjenek vissza a szerbek az intézményekbe, hiszen működő kormány, parlament nélkül egyetlen ország sem működhet. A felszólításoknak egyelőre semmi foganatja, ezért a gazdasági és fejlesztési terv végrehajtásával nem tudunk előrehaladni, nincs kormány, nincs kivel együttműködni. Közben arra is figyelnünk kell, hogy

a belpolitikai csatározásoknak ne legyenek gazdasági áldozatai a boszniai polgárok"

- ecsetelte Várhelyi Olivér.

Kijelentette, az integráció útján Bosznia nemhogy nem halad előre, de visszafelé lépked.

A politikus ezen kívül beszélt az Európai Unió keddi migrációs konferenciájáról is.

"Ez a formátum a közép-európai és a nyugat-balkáni országok belügyi együttműködéséről szól. Annak a folyamatnak érünk most már a talán eredményeket is felmutató szakaszába, amely még 2020 júliusában indult el a jelenlegi osztrák kancellár, korábbi belügyminiszter kezdeményezésére a nyugat-balkáni államok megsegítésére a migrációs kérdésben."

A konkrét segítségről szólva elmondta: ez jelent élő, erős támogatást, pénzügyi segítséget, felszerelést és fejlesztést is.

"Az az újdonság hozhat eredményeket, hogy

a Nyugat-Balkánon megjelenő illegális migránsoknak a származási országba való visszajuttását segítjük.

Ennek a végrehajtása kezdődött most meg, decemberben az első akcióval közel 300 főt szállítottunk vissza uniós támogatással Boszniából."

A program iránt az unió politikailag és pénzügyileg is elkötelezett, ezért az eredetileg erre a célra fordított forrást egy döntéssel 60 százalékkal meg is emelték, 355 millió eurót oszthatnak szét a hat nyugat-balkáni országot érintő projektre. Várhelyi Olivér szerint az első számú kihívást Bosznia-Hercegovina jelenti, de ott már látszanak is a támogatott kitoloncolások eredményei.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×