eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér bővítési biztos: Bosznia egyre távolabb van az európai integrációtól

Mivel a nyugat-balkáni országnak a szerb partner kivonulása óta nincs kormánya, nincs kivel együttműködnie az Európai Unió szerveinek. Van azért terület, amelyen gyümölcsöket ígér a kapcsolat, ez pedig a migrációs nyomás enyhítése.

A jelenlegi bosnyák vezetéssel nem lehet tárgyalni Bosznia-Hercegovina európai integrációjáról - mondta az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. Várhelyi Olivér ugyanakkor nem támogatja a szankciós politika alkalmazását.

"Egy átfogó beszélgetés volt a külügyminiszterek tanácsának ülésén hétfőn, ahol a helyzetet közösen értékeltük, és megállapítottuk, hogy két alapvető probléma van, amely az ország destabilizálódásához vezethet. Mindkét nagy problémára megoldást kell találni, de a horvát, a bosnyák és a szerb helyi közösségek aktív és pozitív közreműködése nélkül a nemzetközi közösség ezt nem fogja tudni elérni. A legfontosabb, hogy térjenek vissza a szerbek az intézményekbe, hiszen működő kormány, parlament nélkül egyetlen ország sem működhet. A felszólításoknak egyelőre semmi foganatja, ezért a gazdasági és fejlesztési terv végrehajtásával nem tudunk előrehaladni, nincs kormány, nincs kivel együttműködni. Közben arra is figyelnünk kell, hogy

a belpolitikai csatározásoknak ne legyenek gazdasági áldozatai a boszniai polgárok"

- ecsetelte Várhelyi Olivér.

Kijelentette, az integráció útján Bosznia nemhogy nem halad előre, de visszafelé lépked.

A politikus ezen kívül beszélt az Európai Unió keddi migrációs konferenciájáról is.

"Ez a formátum a közép-európai és a nyugat-balkáni országok belügyi együttműködéséről szól. Annak a folyamatnak érünk most már a talán eredményeket is felmutató szakaszába, amely még 2020 júliusában indult el a jelenlegi osztrák kancellár, korábbi belügyminiszter kezdeményezésére a nyugat-balkáni államok megsegítésére a migrációs kérdésben."

A konkrét segítségről szólva elmondta: ez jelent élő, erős támogatást, pénzügyi segítséget, felszerelést és fejlesztést is.

"Az az újdonság hozhat eredményeket, hogy

a Nyugat-Balkánon megjelenő illegális migránsoknak a származási országba való visszajuttását segítjük.

Ennek a végrehajtása kezdődött most meg, decemberben az első akcióval közel 300 főt szállítottunk vissza uniós támogatással Boszniából."

A program iránt az unió politikailag és pénzügyileg is elkötelezett, ezért az eredetileg erre a célra fordított forrást egy döntéssel 60 százalékkal meg is emelték, 355 millió eurót oszthatnak szét a hat nyugat-balkáni országot érintő projektre. Várhelyi Olivér szerint az első számú kihívást Bosznia-Hercegovina jelenti, de ott már látszanak is a támogatott kitoloncolások eredményei.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×