Infostart.hu
eur:
352.79
usd:
307.75
bux:
138317.95
2026. június 19. péntek Gyárfás
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér bővítési biztos: Bosznia egyre távolabb van az európai integrációtól

Mivel a nyugat-balkáni országnak a szerb partner kivonulása óta nincs kormánya, nincs kivel együttműködnie az Európai Unió szerveinek. Van azért terület, amelyen gyümölcsöket ígér a kapcsolat, ez pedig a migrációs nyomás enyhítése.

A jelenlegi bosnyák vezetéssel nem lehet tárgyalni Bosznia-Hercegovina európai integrációjáról - mondta az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. Várhelyi Olivér ugyanakkor nem támogatja a szankciós politika alkalmazását.

"Egy átfogó beszélgetés volt a külügyminiszterek tanácsának ülésén hétfőn, ahol a helyzetet közösen értékeltük, és megállapítottuk, hogy két alapvető probléma van, amely az ország destabilizálódásához vezethet. Mindkét nagy problémára megoldást kell találni, de a horvát, a bosnyák és a szerb helyi közösségek aktív és pozitív közreműködése nélkül a nemzetközi közösség ezt nem fogja tudni elérni. A legfontosabb, hogy térjenek vissza a szerbek az intézményekbe, hiszen működő kormány, parlament nélkül egyetlen ország sem működhet. A felszólításoknak egyelőre semmi foganatja, ezért a gazdasági és fejlesztési terv végrehajtásával nem tudunk előrehaladni, nincs kormány, nincs kivel együttműködni. Közben arra is figyelnünk kell, hogy

a belpolitikai csatározásoknak ne legyenek gazdasági áldozatai a boszniai polgárok"

- ecsetelte Várhelyi Olivér.

Kijelentette, az integráció útján Bosznia nemhogy nem halad előre, de visszafelé lépked.

A politikus ezen kívül beszélt az Európai Unió keddi migrációs konferenciájáról is.

"Ez a formátum a közép-európai és a nyugat-balkáni országok belügyi együttműködéséről szól. Annak a folyamatnak érünk most már a talán eredményeket is felmutató szakaszába, amely még 2020 júliusában indult el a jelenlegi osztrák kancellár, korábbi belügyminiszter kezdeményezésére a nyugat-balkáni államok megsegítésére a migrációs kérdésben."

A konkrét segítségről szólva elmondta: ez jelent élő, erős támogatást, pénzügyi segítséget, felszerelést és fejlesztést is.

"Az az újdonság hozhat eredményeket, hogy

a Nyugat-Balkánon megjelenő illegális migránsoknak a származási országba való visszajuttását segítjük.

Ennek a végrehajtása kezdődött most meg, decemberben az első akcióval közel 300 főt szállítottunk vissza uniós támogatással Boszniából."

A program iránt az unió politikailag és pénzügyileg is elkötelezett, ezért az eredetileg erre a célra fordított forrást egy döntéssel 60 százalékkal meg is emelték, 355 millió eurót oszthatnak szét a hat nyugat-balkáni országot érintő projektre. Várhelyi Olivér szerint az első számú kihívást Bosznia-Hercegovina jelenti, de ott már látszanak is a támogatott kitoloncolások eredményei.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×