Infostart.hu
eur:
381.92
usd:
325.18
bux:
0
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
autóipar robotok robotizáció autógyártás // Digital generated welding robots with car body on production line
Nyitókép: xia yuan/Getty Images

Durvul a hangnem az amerikai elnök intézkedése miatt

Világszerte – a szövetségesek körében is – ellenkezés fogadta Donald Trump legújabb rendeletét: az amerikai elnök minden külföldi gyártású autóra 25 százalékos vámot vetett ki. Kanadában közölték, „készek bármilyen válaszlépésre”.

Drámai szavakkal kommentálta a szomszédos Kanada kormányfője a legújabb amerikai védővámok hírét: „Vége annak a kapcsolatnak az Egyesült Államokkal, amikor mélyítettük az integrációt és szorosan együttműködtünk katonai és biztonsági kérdésekben”.

Mark Carney ügyvezető miniszterelnök „indokolatlannak” nevezte Donald Trump amerikai elnök 25 százalékos autóvámjait, amelyek szerinte megsértik a két ország közötti kereskedelmi egyezményt.

„A legújabb vámokra adott válaszunk: harcolni, védeni, építeni” – mondta. Megfenyegette Washingtont, hogy Amerikára nézve maximális, Kanadára nézve minimális hatású választ adnak – idézte szavait a The Guardian című lap.

Nemcsak a kanadai kormányfő vélekedik így, hanem más, az Egyesült Államokkal eddig szoros szövetségben lévő országokban is bírálták a masszív behozatali vámokról szóló döntést, mely április 3-án lép érvénybe, munkahelyeket fenyegetve világszerte az autógyártásban. Miközben Donald Trump a hazai gyártás és foglalkoztatás felfutását ígéri.

Mexikó például az egyik ország, ahol amerikai autómárkák üzemei működnek, de rájuk is vonatkozik majd a rendelkezés. Szlovákia és Magyarország is erősen kitett – írta a brit lap. Dél-Korea és Japán, két olyan ázsiai ország, ahol amerikai katonai bázisok is vannak, továbbá a riválisnak tekintett Németország és Kanada gyártói is nehézségekre készülhetnek fel.

Emmanuel Macron francia elnök elmondta: közölte Trumppal, hogy rossz ötletnek tartja a vámokat, mert azok elakasztják az értékláncokat, inflációt gerjesztenek és állásokat szüntetnek meg. Párizsban és Berlinben is jelezték, hogy az Európai Unió jólétének alapja a szabadkereskedelem és azt meg fogják védeni. Trump ezzel szemben egy olyan blokknak tartja az EU-t, amely az Egyesült Államok kárára nyerészkedik.

Eric Lombard francia pénzügyminiszter azt mondta, hogy az unió „kénytelen lesz saját vámokat kivetni. Német kollégája, Robart Habeck „kemény EU-s választ” helyezett kilátásba. Olaf Scholz távozó német kancellár nyíltan „rossznak” nevezte az amerikai elnök döntését. „Washington azt az utat választotta, amelynek a végén csak vesztesek állnak, mert a vámok és az elzárkózás aláássa mindenki jólétét” – nyilatkozta.

Megszólalt a brit kormányfő, Keir Starmer is, akinek hazáját a két angolfon ország „különleges viszonya” ellenére szintén vámokkal sújtja Washington (és aki ennek ellenére nem akar konfrontálni vele). Ő „aggasztónak” nevezte a helyzetet azt mondva, kormánya „pragmatikus” választ ad, bár nem akar vámháborút.

A The Telegraph megjegyezte: a britek az alacsonyabb biztonsági normák, a gigantikus méret és a benzinfaló motorok miatt nem vesznek amerikai autókat, az egyetlen kivétel eddig az elektromos Tesla volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az Agrárkamara elnöke szerint olcsó, de hitvány mezőgazdasági tömegáru öntené el a piacunkat a Mercosur-megállapodással

Kettős mérce az európai gazdákkal szemben a Mercosur-egyezmény – mondta Papp Zsolt, az agrárkamara elnöke az InfoRádióban. Az európai parlamenti képviselők 334:324 arányban úgy döntöttek, hogy az EP az Európai Unió Bíróságához fordul az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás miatt. A jogi eljárásnak azt kell megítélnie, hogy az Európai Bizottság jogszerűen járt-e el az aláírással, illetve, hogy van-e szükség a nemzeti parlamentek ratifikációjára.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Brüsszelben kimondták: felkészültek a kebelbarát árulására, erővel akarnak fellépni ellene

Brüsszelben kimondták: felkészültek a kebelbarát árulására, erővel akarnak fellépni ellene

Donald Trump egy nap alatt visszavonult Grönland ügyében, az európai vezetőkben viszont ott maradt a felismerés: a transzatlanti szövetség többé nem adottság, hanem törékeny politikai konstrukció a jelenlegi amerikai elnök mellett. A brüsszeli rendkívüli csúcs egyszerre szólt a szuverenitás védelméről, az amerikai nyomásgyakorlás határairól és arról, hogy az EU milyen eszközökkel képes megvédeni magát egy új hatalmi stílus közepette. A nyilvános üzenetek visszafogottak voltak, de a háttérben már előkerültek a kereskedelmi és geopolitikai ellencsapás forgatókönyvei is. Közben Ukrajna jövője sem tűnt el a napirendről: Davosban és Brüsszelben körvonalazódott egy közös EU–USA Jóléti Terv, amely a háború utáni újjáépítést elsősorban magántőkére és reformokra építené. Az egész találkozót így is átszőtte az a feszültség, hogy miközben egyesek százmilliárdos „uniós számláról” beszélnek, a valós vita inkább arról szól, képes-e Európa stratégiai önállóságot és hiteles szövetségi politikát felmutatni egy bizonytalan világrendben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×