Infostart.hu
eur:
381.99
usd:
325.1
bux:
125197.21
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Emmanuel Macron francia elnök (j) fogadja Olaf Scholz német kancellárt az EU-tagországok vezetőinek informális biztonsági csúcstalálkozója előtt a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2025. február 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Olaf Scholz tettre kész, de nem mindenben - Német nem az ukrajnai békefenntartásban való részvételre

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.

Az alig két hónappal a 2022 február végén Oroszország által indított háború kitörése előtt hivatalba lépett szociáldemokrata kancellár kezdettől fogva pártfogolta Ukrajnát. nem takarékoskodott sem a fegyverekkel, sem a pénzügyi támogatással, egyvalamit azonban hosszabb ideje határozottan elutasított.

A kancellár ugyanis nem volt hajlandó eleget tenni annak a kijevi kérésnek, hogy Németország a legkorszerűbbnek számító Taurus típusú cirkálórakétákat szállítson az ostromlott országnak. A kérést elutasítva arra hivatkozott, hogy egy ilyen lépéssel Németország belesodródhat a háborúba.

Scholz annak ellenére kitartott álláspontja mellett, hogy a a kulisszák mögött a Kijevnek kisebb hatótávolságú rakétákat szállító Párizs és London is erre sürgette.

Ez az óvatosság most megnyilvánult a elnevezés szerint "tettrekész" országok Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett párizsi csúcstalálkozón, amelyen harminc ország vett részt, de az Egyesült Államok nem volt közöttük.

Má az elnevezés is azt demonstrálta, hogy a cél Ukrajna jövőbeni támogatásának megvitatása volt, és a résztvevők sok mindenben egyetértettek. Így mindenekelőtt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat mindenképp fenn kell tartani. Ennek egyik fő szószólója volt a hamarosan leköszönő német kancellár is.

Azt azonban Olaf Scholz elutasította, hogy Németország a remélt békemegállapodás létrejötte után részt vegyen a közös békefenntartásban, illetve az ezt célzó békefenntartó erők küldésében. Mindennek fő kezdeményezője a francia elnök mellet Keir Starmer brit miniszterelnök volt, mint ahogy mindketten vállalták, hogy országaik lesznek a tervezett békafenntartás fő oszlopai.

Az óvatos Scholz azonban az ebben való észvételt elutasította, igaz, hogy eben a vonatkozásban a harminc résvevő között nem volt egyedül. Azt ugyanakkor a házigazda Macron is elismerte, hogy a békefenntartó erők tervezett ukrajnai állomásoztatására vonatkozóan nem volt teljes az egyetértés.

Német értékelések szerint az ukrajnai jövőt tekintve a "tettrekészek" eltökéltsége ellenére teljes a bizonytalanság. Emmanuel Macron mindenekelőtt azt kívánta bizonyítani, hogy Európa a Donad Trump vezette Egyesült Államok nélkül is kész és képes Ukrajna támogatására.

A bizonytalanság, illetve a tettre készség foka aligha változik azzal, hogy a német kancellár hetek múlva távozik hivatalából.

Címlapról ajánljuk
Az Agrárkamara elnöke szerint olcsó, de hitvány mezőgazdasági tömegáru öntené el a piacunkat a Mercosur-megállapodással

Az Agrárkamara elnöke szerint olcsó, de hitvány mezőgazdasági tömegáru öntené el a piacunkat a Mercosur-megállapodással

Kettős mérce az európai gazdákkal szemben a Mercosur-egyezmény – mondta Papp Zsolt, az agrárkamara elnöke az InfoRádióban. Az európai parlamenti képviselők 334:324 arányban úgy döntöttek, hogy az EP az Európai Unió Bíróságához fordul az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás miatt. A jogi eljárásnak azt kell megítélnie, hogy az Európai Bizottság jogszerűen járt-e el az aláírással, illetve, hogy van-e szükség a nemzeti parlamentek ratifikációjára.

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Zelenszkij Ukrajnától messze bombázná az orosz flottát, eddig nem látott békecsúcs jön – Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Zelenszkij Ukrajnától messze bombázná az orosz flottát, eddig nem látott békecsúcs jön – Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Ukrajna szívesen segít a NATO-nak kilőni az orosz hajókat Grönland körül – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma a davosi fórumon. Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna megtartja az első háromoldalú tárgyalást a háború lezárásáról a következő napokban – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban. Kijev és Washington az energiaellátó rendszerre vonatkozó fegyverszünetet készül felajánlani Oroszországnak az Egyesült Arab Emírségekben tartandó béketárgyaláson - írta a RBK. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×