eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az új koronavírus elleni oltóanyagokról tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2021. október 18-án. Itt közölte, hogy az Európai Unió több mint egymilliárd adag oltóanyagot exportált több mint 150 országba, és ezáltal a világ legnagyobb szérumexportőre lett.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman

Szakértő: a magyarországi választásokig nem tudják elzárni az uniós pénzcsapokat

Még egy iránymutatást is be kell várni, hogy mi következik a Euópai Bíróság ítéletből, leghamarabb 2023-ban alkalmazhatják a jogállamisági feltételt – mondta Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője.

Az EU Monitor főszerkesztője szerint az uniós tagállamok delegáltjaiból álló bírói testület nem hozhat politikai döntést. A 27 uniós tagország bírái közül csak a német és a román nem vett részt a döntésben. Előbbi akadályoztatva volt, utóbbi meg a pártatlanságra hivatkozva maradt távol. Gyévai Zoltán azt mondta: leghamarabb 2023-ban alkalmazhatják a jogállamisági feltételt az EU-s pénzek kifizetésekor.

"Abszolút nem zárják el azonnal az uniós pénzcsapokat Magyarország irányában, nem is feltétlenül lesz ez a történet vége. Annyi történik most, hogy az Európai Bíróság ítéletének meghozatalával minden jogi és politikai akadály elhárult az elől, hogy ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy fennállnak a feltételek, elindítsa azt az eljárást, amely 6-8 hónap után eljuthat oda, hogy egyes tagállamok uniós kifizetéseinek egy arányos részét a helyzet súlyosságának megfelelően blokkolja, felfüggessze" – tisztázta Gyévai Zoltán.

Ha most, a döntés pillanatában az Európai Bizottság azonnal eljárást indítana – hosszas jogi procedúrák után –, akkor is csak idén év végére jutna oda a helyzet, hogy egyáltalán bármifajta uniós forrásvesztésről lehessen beszélni, ha bebizonyosodnak a vádak.

"És ez még csak a legkorábbi időpont, ennél valójában

sokkal később lehet szó pénzbeni büntetésről"

– tette hozzá a szakértő.

A döntést követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke rögtön nyilatkozatot adott ki, jelezve, hogy az Európai Bizottság ad magának egy-két hetet, hogy a bíróság ítéletéből következő elemeket átültesse abba az iránymutatásba, amelyet már korábban megfogalmazott – ezt egyébként a rendelet nem írja elő. Vagyis az Európai Bizottság egészen addig biztosan nem indít eljárást, amíg el nem készül az iránymutatás az ítélet végrehajtásáról. Ezt az iránymutatást az Európai Tanácsnak még be kell mutatni, és csak ezt követően juthat el a folyamat odáig hogy a bizottság a felszólító levelet küld.

Gyévai Zoltán szerint nem is az a kérdés, hogy lesznek-e pénzügyi szankciók a választások előtt, mert nem lesznek, hanem az, hogy a bizottság elindítja-e az eljárást a magyar választások előtt.

"Lehet, de lehet, hogy nem. Az időbe beleférhet, ha az iránymutatás elkészül márciusra, gyakorlatilag azonban nem tartom valószínűnek, mert

az Európai Bizottság nagyon fog vigyázni arra, hogy semmilyen módon ne avatkozzon be a magyar választásokba"

– szögezte le.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×