eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
2019. december 19-én Luxembourgban készített kép Európai Unió Bíróságának, a Curiának a bejáratáról. A bíróság 2020. július 16-án érvénytelenítette az EU és az Egyesült Államok között létrejött, a személyes adatok továbbítását lehetővé tevő adatvédelmi megállapodást. A Facebook közösségi portált érintő ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kimondta, hogy a nemzeti törvényhozóknak szigorúbb intézkedéseket kell tenniük a felhasználói adatok továbbítása terén a magánélet védelme érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Visszatartható pénzek – Elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét az Európai Bíróság

Összhangban áll az európai uniós joggal az a jogszabály, amely értelmében a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással büntetnék.

Szerda délelőtt a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bírósága - története során először élő adásban - ítéletet hirdetett a Magyarország és Lengyelország, valamint az EU között folyó eljárásban.

Ismert, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet már tavaly január 1-je óta hatályban van, de még sehol sem alkalmazták. A két ország tavaly márciusban indított pert, mert szerintük a jogszabály az uniós joggal megy szembe.

A per fő kérdése tehát az volt: összhangban áll-e az európai uniós joggal az a szabály, amely értelmében a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással büntetnék.

A rövid bejelentéssel eldőlt,

Lengyelország és Magyarország keresetét elutasította ez Európai Bíróság, a per költségeit a két ország állja.

Campos Sánchez-Bordona, a bíróság főtanácsnoka tavaly novemberben közzétett indítványában megállapította: a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződésekkel és nem sérti a jogbiztonság elvét, a most meghozott ítélettel pedig így minden akadály elhárult a jogállamisági mechanizmus alkalmazása elől.

Ezt követően az Európai Bizottság eljárást indíthat a tagállamok ellen azokban az ügyekben, amelyekben a jogállamiság normáinak megsértése miatt

sérülnek az EU pénzügyi érdekei,

és támogatások folyósítását is visszatarthatja.

A jogállamiság fogalmának Magyarország és Lengyelország által vitatott értelmezésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek tartalmát és a belőlük eredő követelményeket.

A mechanizmust a bírósági ítélet szerint nem lehet politikai célokra használni.

Reakciók

Az ítéletre a magyar kormány részéről Varga Judit igazságügyi miniszter reagált, hangsúlyozva, hogy az ítélet bosszú a magyarországi gyermekvédelmi törvény és az április 3-ai gyermekvédelmi népszavazás miatt. Az ügyben rendkívüli Kormányinfót is tartanak csütörtökön, amelyen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mellett Varga Judit tájékoztatta a nyilvánosságot.

Az igazságügyi miniszter a tájékoztatón arról beszélt: az Európai Unió Bírósága politikai döntést hozott a gyermekvédelmi törvény miatt,

ez a probléma Brüsszel számára, nem a jogállamiság.

A Fidesz egyébként hasonló tartalmú közleményt adott ki, kiegészítve azzal, hogy "Brüsszelben előre meg volt írva az ítélet Magyarország ellen, kihirdetését pedig a magyar választásokra időzítették, így akarják a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldalt hatalomra segíteni".

Az ellenzék több közleményen keresztül is üzent, mind az Egységben Magyarországért (ellenzéki összefogás), mind a Momentum, mind a DK, mind Ujhelyi István, mind Mesterházy Attila, mind Karácsony Gergely ugyanarra a következtetésre jutott: ha az április 3-ai választáson a kormányoldal győz, Magyarország el fog esni az európai uniós támogatásoktól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×