1 °C
A legfelsőbb bíróság 6:3 arányban döntött az amerikai munkahelyvédelmi és -egészségügyi hatóság (OSHA) által végrehajtandó rendeletről, azzal érvelve, hogy az túllépte a hatáskörét.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor 5:4 arányban jóváhagyta a szövetségi finanszírozású egészségügyi intézmények dolgozói számára előírt kötelező oltást.
A kormányzat azzal érvelt, hogy mindkét irányelvre szükség van ahhoz, hogy minél több embert olthassanak be koronavírus ellen. Joe Biden elnök úgy fogalmazott:
elfogyott a türelme azokkal az amerikaiakkal szemben, akik nem hajlandók beoltatni magukat.
Az elnök azt is kifejtette, hogy rendeletének célja a munkahelyek biztonságosabbá tétele érdekében az oltakozás kikényszerítése volt.
Az elnöki rendelet előírta volna a legalább 100 munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára, hogy minden alkalmazottat kötelezzenek védőoltásra, vagy hetente negatív koronavírus-teszt benyújtására, továbbá maszkviselésre a munkahelyen.
A Fehér Ház szerint az új szabályozás több, mint 80 millió alkalmazottra vonatkozott volna. Az egészségügyi dolgozókra érvényes rendelkezés pedig mintegy 17 millió alkalmazottat érint.
Bár az alsóbb fokú bíróságok megosztottak voltak, a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége úgy ítélte meg, hogy a munkáltatói oltási vagy teszteltetési kötelezettség előírásában a kormány túlterjeszkedett jogkörén.
„A miniszter 84 milliónyi amerikait kötelezett arra, hogy vagy felvegye a koronavírus elleni védőoltást, vagy saját költségén hetente orvosi vizsgálatnak vesse alá magát” – írta indoklásában az alkotmánybíróság.
„Ez jelentős beavatkozást jelent a munkavállalók nagy számának életébe és egészségébe”
– olvasható az érvelésben.
A bíróság egyben vitatta az OSHA vészhelyzeti jogosítványát is. A bírák többség szerint ugyanis az OSHA jogköre csupán a munkahelyek szabályozására terjed ki, és a koronavírus nem egyszerűen munkahelyi, hanem közegészségügyi kérdés.
Az alkotmánybíróság liberális bírói, Stephen Breyer, Sonia Sotomayor és Elena Kagan különvéleményében hibáztatta a konzervatív többséget, amiért „hatáskörén túl és jogalap nélkül” lépett fel és szerintük megakasztotta a kormányzat világjárvány elleni erőfeszítéseit. A három bíró azzal érvelt, hogy az OSHA-t létrehozó 1970-es törvény felhatalmazza az ügynökséget ilyen lépésre.
