eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Joe Biden amerikai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségen a washingtoni Fehér Házban 2021. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Joe Biden: "Elegem van a hallgatásból!"

Az amerikai elnök bírálta, hogy elakadtak a választási rendszer átalakítását célzó törvénytervezetek a szenátusban.

Atlantában elmondott beszédében az elnök felszólította a szenátorokat: "lépjenek fel a szavazók elnyomása ellen", és írják át a szenátus működésére vonatkozó szabályokat, hogy felül tudjanak kerekedni a felsőházi republikánus ellenzéken.

"Elegem van a hallgatásból!" – kiáltotta a tömegnek.

Atlantában elmondott beszédében Biden aláhúzta: a választási törvény módosításáért folytatott harc egyben "küzdelem Amerika lelkéért". A demokrata elnök

Martin Luther King polgárjogi mozgalmához hasonlította a választási rendszer átalakításának demokrata párti szándékát.

A demokrata párti elnök és a szövetségi kongresszus demokrata párti törvényhozói azért kívánják módosítani a szövetségi választási törvényt, mert a 2020-as elnökválasztás óta 19, republikánus vezetésű tagállamban fogadtak el a szavazást érintő változtatásokat. A változtatások csaknem mindenütt a választásokon résztvevők személyazonosságának igazolására, ellenőrzésére vonatkoznak, elkerülendő, hogy választásra nem jogosultak voksolhassanak, vagy hogy egyesek több helyen is leadhassák szavazataikat. Több tagállamban, így például Texasban, szigorították a levélszavazás feltételeit és körülményeit.

Demokrata párti politikusok azzal vádolják a republikánusokat, hogy mindezen változtatásokkal a kisebbségek részvételét kívánják megnehezíteni a választásokon.

A szövetségi demokrata párti törvényhozók és Joe Biden elnök két törvénytervezetet fogadtatnának el. Ezek a választások lebonyolításának szinte minden aspektusát érintenék.

A módosítások következtében egységes választási törvény lenne érvényben

valamennyi tagállamban.

  • Az egyik törvényjavaslat szerint lazítanák a levélszavazás körülményeit, rögzítenék, hogy a szavazókörzetek határait a tagállamok helyett csakis független bizottságok szabhatnák át, és szabadnap lenne a választások napja.
  • A másik törvénytervezet kifejezetten felülírná a szövetségi alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság 2013-ban hozott döntését, amely lehetővé tette a tagállamoknak, hogy előzetes szövetségi jóváhagyás nélkül változtassanak államuk választási törvényein.

Ezzel egy időben a demokraták szorgalmazzák az obstrukció intézményének megszüntetését is.

A demokrata többségű képviselőházban tavaly márciusban elfogadták a módosításokat. A száztagú felsőházban, azaz a szenátusban kiegyenlítettek az erőviszonyok a demokraták és a republikánusok között, mert mindkét pártot 50-50 szenátor támogatja. A jelenlegi szabályok szerint a legtöbb törvénytervezet elfogadásához 60 szavazatra van szükség. A republikánusok egyöntetűen ellenzik a választási rendszer átalakítását, így a demokrata párti politikusoknak jelenleg nincs elegendő szavazatuk ahhoz, hogy megváltoztassák a szenátusi szabályozást.

"Nincs más alternatívánk" – jelentette ki Biden Atlantában, és a szenátus szabályainak megváltoztatására, az obstrukció intézményének eltörlésére szólította fel párttársait annak érdekében, hogy keresztül vihessék a választási törvények megváltoztatását. Azt fejtegette, hogy

ha a törvényhozók nem cselekszenek az ország "szívének és lelkének védelmében", akkor veszély fenyegeti az amerikai demokráciát.

Biden most először szorgalmazta az obstrukció megszüntetését, azzal vádolva meg a republikánusokat, hogy "visszaélnek" az amerikai politika e hagyományos intézményével.

Két demokrata párti szenátor, a nyugat-virginiai Joe Manchin és az arizonai Kyrsten Sinema már korábban jelezte, hogy nem szavazza meg az obstrukció eltörlését.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×