Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Joe Biden amerikai elnök beszél a függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségen a washingtoni Fehér Házban 2021. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Michael Reynolds

Joe Biden: "Elegem van a hallgatásból!"

Az amerikai elnök bírálta, hogy elakadtak a választási rendszer átalakítását célzó törvénytervezetek a szenátusban.

Atlantában elmondott beszédében az elnök felszólította a szenátorokat: "lépjenek fel a szavazók elnyomása ellen", és írják át a szenátus működésére vonatkozó szabályokat, hogy felül tudjanak kerekedni a felsőházi republikánus ellenzéken.

"Elegem van a hallgatásból!" – kiáltotta a tömegnek.

Atlantában elmondott beszédében Biden aláhúzta: a választási törvény módosításáért folytatott harc egyben "küzdelem Amerika lelkéért". A demokrata elnök

Martin Luther King polgárjogi mozgalmához hasonlította a választási rendszer átalakításának demokrata párti szándékát.

A demokrata párti elnök és a szövetségi kongresszus demokrata párti törvényhozói azért kívánják módosítani a szövetségi választási törvényt, mert a 2020-as elnökválasztás óta 19, republikánus vezetésű tagállamban fogadtak el a szavazást érintő változtatásokat. A változtatások csaknem mindenütt a választásokon résztvevők személyazonosságának igazolására, ellenőrzésére vonatkoznak, elkerülendő, hogy választásra nem jogosultak voksolhassanak, vagy hogy egyesek több helyen is leadhassák szavazataikat. Több tagállamban, így például Texasban, szigorították a levélszavazás feltételeit és körülményeit.

Demokrata párti politikusok azzal vádolják a republikánusokat, hogy mindezen változtatásokkal a kisebbségek részvételét kívánják megnehezíteni a választásokon.

A szövetségi demokrata párti törvényhozók és Joe Biden elnök két törvénytervezetet fogadtatnának el. Ezek a választások lebonyolításának szinte minden aspektusát érintenék.

A módosítások következtében egységes választási törvény lenne érvényben

valamennyi tagállamban.

  • Az egyik törvényjavaslat szerint lazítanák a levélszavazás körülményeit, rögzítenék, hogy a szavazókörzetek határait a tagállamok helyett csakis független bizottságok szabhatnák át, és szabadnap lenne a választások napja.
  • A másik törvénytervezet kifejezetten felülírná a szövetségi alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság 2013-ban hozott döntését, amely lehetővé tette a tagállamoknak, hogy előzetes szövetségi jóváhagyás nélkül változtassanak államuk választási törvényein.

Ezzel egy időben a demokraták szorgalmazzák az obstrukció intézményének megszüntetését is.

A demokrata többségű képviselőházban tavaly márciusban elfogadták a módosításokat. A száztagú felsőházban, azaz a szenátusban kiegyenlítettek az erőviszonyok a demokraták és a republikánusok között, mert mindkét pártot 50-50 szenátor támogatja. A jelenlegi szabályok szerint a legtöbb törvénytervezet elfogadásához 60 szavazatra van szükség. A republikánusok egyöntetűen ellenzik a választási rendszer átalakítását, így a demokrata párti politikusoknak jelenleg nincs elegendő szavazatuk ahhoz, hogy megváltoztassák a szenátusi szabályozást.

"Nincs más alternatívánk" – jelentette ki Biden Atlantában, és a szenátus szabályainak megváltoztatására, az obstrukció intézményének eltörlésére szólította fel párttársait annak érdekében, hogy keresztül vihessék a választási törvények megváltoztatását. Azt fejtegette, hogy

ha a törvényhozók nem cselekszenek az ország "szívének és lelkének védelmében", akkor veszély fenyegeti az amerikai demokráciát.

Biden most először szorgalmazta az obstrukció megszüntetését, azzal vádolva meg a republikánusokat, hogy "visszaélnek" az amerikai politika e hagyományos intézményével.

Két demokrata párti szenátor, a nyugat-virginiai Joe Manchin és az arizonai Kyrsten Sinema már korábban jelezte, hogy nem szavazza meg az obstrukció eltörlését.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×