eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Petr Fiala, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, a hárompárti Spolu (ODS, KDU-CSL, TOP 09) koalíció miniszterelnök-jelöltje az októberi parlamenti választások eredményeképpen létrejövő képviselőház alakuló ülésén Prágában 2021. november 8-án. Előzőleg az érintett pártok vezetői aláírták a koalíciós kormányról szóló megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Akár pereskedésbe is torkollhat a cseh kormányalakítás

Az új kormányfő nem tűri, hogy az államfő megvétózza egy miniszterét.

Panasszal fordul az alkotmánybírósághoz, és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni a testülettől Petr Fiala kinevezett cseh kormányfő, amennyiben Milos Zeman elnök nem nevezi ki az általa javasolt összes személyt miniszternek - közölte Petr Fiala szerdán este a cseh közszolgálati televízióban.

Milos Zeman, aki a múlt hét óta külön-külön találkozik az egyes jelöltekkel, már korábban közölte, hogy egy jelölt ellen kifogásai vannak, s a kinevezését megvétózza. Konkrét nevet sem az államfő, sem a kormányfő eddig nem mondott, de a cseh sajtó úgy tudja, hogy Jan Lipavskyról van szó, akit a Kalózpárt jelölt a külügyminiszteri tisztségre. Fiala a televízióban megismételte: a jelöltek névsorán nem kíván változtatni.

A kinevezett miniszterelnök azzal számol, hogy kormányát a jövő hét elején nevezi ki a köztársasági elnök.

"Bízom abban, hogy az egész kormány ki lesz nevezve. Ha az elnök fenntartja kifogásait az egyik jelöltem ellen, kénytelen leszek beadvánnyal fordulni az alkotmánybírósághoz.

Mégpedig azért, hogy egyszer s mindenkorra tisztázódjon, melyek az elnök, illetve a kormányfő jogkörei ebben az ügyben" - jelentette ki Petr Fiala.

A jogköri vita az államfő és a kormányfő között ebben a kérdésben nem újdonság, már Václav Havel elnöksége, illetve utódai idején is felmerült. A cseh alkotmány ugyanis nem fogalmaz egyértelműen. Az alapszabály szerint az államfő kinevezi a kormányfőt, "és annak javaslatára kinevezi a kormány többi tagját, és megbízza őket a minisztériumok, illetve más hivatalok vezetésével". Az alkotmány tehát az elnöki vétó lehetőségét konkrétan nem említi. Ennek ellenére a cseh alkotmányjogászok egy része szerint ez magától értetődő, mert az elnök nem egyszerű "aláírógép", míg mások azt vallják, az elnöknek kötelessége kinevezni a kormányfő jelöltjeit.

A múltban minden esetben a kinevezett kormányfő hátrált meg, s végül kompromisszumos megoldások születtek. Az alkotmánybírósági állásfoglalás szükségessége ugyan már többször is felmerült, de eddig egyetlen kijelölt miniszterelnök sem élt ezzel a lehetőséggel.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×