Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.89
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
BRUSSELS, BELGIUM - NOVEMBER 21: Demonstrators gather around Nord Train Station to protest against mandatory Covid-19 vaccine, in Brussels, Belgium on November 21, 2021. (Photo by Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images

Európa fokozatosan visszatér a nyári nyitások előtti járványszigorhoz

Dacára az újabb lezárások és a szélesedő oltáskötelezettség elleni hétvégi tüntetéseknek, Európa-szerte a nemzeti hatóságok, valamint Brüsszelben az EU-intézmények mind több területen kezdenek visszatérni a nyári enyhítések előtti korlátozásokhoz.

Egyre több európai fővárosból érkezik olyan értesítés, hogy a helyi hatóságok (osztrák mintára) fokozatosan a mind teljesebb lezárás felé közelítenek. Első fokozatban ezt többnyire csak az oltatlanok körében alkalmazzák – már ez is több országban is alkalmasint tízezrek tüntetését váltja ki –, de van, ahol ismét a teljes népességben is korlátozásokat rendelnek el, miközben az oltási kötelezettség társadalmi szélesítése is egyre több országban halad előre.

Ez utóbbit egyébként kifejezetten szorgalmazta hétfő reggeli nyilatkozatában az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) Covid-szakértője, David Nabarro. A brit Sky Newsnak nyilatkozva egyfelől „megértésének” adott hangot a tüntetések elharapózása miatt („mindannyian kezdünk torkig lenni azzal, ami most már jó ideje van” – ismerte el), másfelől viszont, „mint közegészségért felelős személy”, arra szólított fel mindenkit, hogy „nehezítsék meg" a vírusnak, hogy egyik személyről egy másikra terjedhessen, igenis „hordjuk a maszkot, hogy az egyik ember kilégzését ne lélegezhesse be egy másik”, és főként: tegyünk meg mindent, hogy aki beoltható, az valóban mielőbb fel is vegye az oltását, mert ez végső soron „hatalmas különbséget jelent az elhalálozás alakulásánál”.

Európai uniós szinten az illétekes intézmények a kapcsolódó közösségi eszközökről és intézkedésekről folytatnak intenzív egyeztetést. Kedden a tagországok európai ügyi tárcavezetői (az EU „Általános ügyek tanácsa”) a tagországok és az EU-n kívül területek tekintetében

új utazási ajánlásokat (valójában korlátozásokra tett javaslatokat) fog tenni,

aminek előkészítésén már napok óta dolgoznak az Európai Bizottságnál.

Ami az EU-szintű védettségi igazolást (a digitális Covid-igazolványt) illeti, mind több helyen elhangzik, hogy az igazolásnál a harmadik oltás felvételét is figyelembe kellene venni (a hétvégén Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök beszélt erről a lakossághoz intézett televíziós beszédében), miközben sokan aggódnak a korábbi oltások nyújtotta immunitás látható gyengülése miatt.

Nem maradt hatástalan közel kétszáz európai parlamenti képviselő tiltakozó levele sem. A honatyák múlt héten közösen fordultak David Sassoli házelnökhöz, kérve, hogy az e héten esedékes újabb EP-plenárison tegyék ismét lehetővé a „hibrid munkamódszert” (aki akar és alkalmas rá, az részt vesz az ülésen személyesen, aki nem, az megteheti ezt online, beleértve a plenárison és a szakbizottságokban esedékes szavazásokat is).

Az EP a harmadik hullám idején hónapokon át ezzel a módszerrel dolgozott, de a nyári nyitások jegyében a szünet előtt már visszatértek a személyes tanácskozáshoz. Az utóbbi időben azonban EP-körökben is megjelent az újabb fertőzési hullám, így jelentések szerint a hétvégéig több mint 80 képviselő, valamint további parlamenti munkatárs esetében regisztráltak Covid-megbetegedést.

Válaszul az EP vezetése a hétfői plenáris nyitás előtt beleegyezését adta, és így

mostantól ismét lehet választani a személyes megjelenés és az online jelenlét között.

Ugyancsak a WHO mindezekre utalva is figyelmeztetett a hétvégén ismét, hogy Európa úgymond a negyedik hullám „epicentrumában van”, aminek kapcsán a brüsszeli Politico idézte Hans Kluge-ot, a szervezet európai igazgatóját, aki szintén arról beszélt, hogy mindennek hátterében elsősorban a lakosság beoltásának a szükségestől elmaradó szintje és üteme áll.

Címlapról ajánljuk

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az ukrán parlament szerdán a 34 éves Mihajlo Fedorovot nevezte ki védelmi miniszternek, azzal a céllal, hogy technológiai innovációval erősítse meg a hadsereget a közel négy éve tartó háború újabb nehéz szakaszában. Feladata lesz gyors döntéseket hozni az ország légterének védelme, a frontvonal ellátásának megerősítése és az orosz előrenyomulást megállító technológiai megoldások bevezetése érdekében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szükségállapotot hirdetett az energiaszektorban, miután az orosz támadások miatt Kijevben százezrek maradtak áram, fűtés és víz nélkül a fagyos hidegben - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×