Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Hullazsákot visznek a Vörös Félhold segélyszervezet munkatársai a lezuhant Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án. A légi jármű hajnalban zuhant le 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/AP/Ibrahim Norúzi

Elindult a per az Iránban lelőtt ukrán utasszállító ügyében

A 176 halálos áldozatot követelő tragédia két éve történt. Tíz katona ellen indult most eljárás.

Eljárás indult vasárnap Iránban egy katonai törvényszéken a hadsereg tíz tagja ellen a csaknem két éve véletlenül lelőtt ukrán utasszállító repülőgéppel összefüggésben.

A teheráni bíróság feladata a több mint száz vádló kezdeményezte perben kideríteni, ki felelős a gép lelövéséért, illetve miért hátráltatták a történtek feltárását.

Az ukrán nemzetközi légitársaság Teheránból Kijevbe tartó Boeing 737-ese 2020. január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le az iráni főváros közelében. Az iráni hatóságok először balesetről beszéltek, majd elismerték, hogy az iráni Forradalmi Gárda légvédelme tévedésből lelőtte a gépet. A repülőn 176 ember volt, és senki sem élte túl a tragédiát.

Az iráni kormány szerint "végzetes hibáról" volt szó a hadsereg részéről, amely riadókészültségben volt, miután egy amerikai drón megölte Bagdadban Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda magas rangú parancsnokát. Az irániak esetleges válaszcsapásoktól tartottak, miután a dróntámadásra megtorlásul rakétákat lőttek ki olyan iraki támaszpontokra, amelyeken amerikai katonák állomásoztak. Az iráni polgári repülési igazgatóság tavaly júliusi jelentése pedig a katonai radar hibás kezelésére, valamint több emberi mulasztásra hivatkozott, amik az ukrán gép lelövéséhez vezethettek.

Tavaly decemberben a teheráni vezetés a halottak hozzátartozóinak fejenként 150 ezer dollárnak megfelelő kártérítést ajánlott fel.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×