Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
321.4
bux:
133008.32
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Hullazsákot visznek a Vörös Félhold segélyszervezet munkatársai a lezuhant Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án. A légi jármű hajnalban zuhant le 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/AP/Ibrahim Norúzi

Elindult a per az Iránban lelőtt ukrán utasszállító ügyében

A 176 halálos áldozatot követelő tragédia két éve történt. Tíz katona ellen indult most eljárás.

Eljárás indult vasárnap Iránban egy katonai törvényszéken a hadsereg tíz tagja ellen a csaknem két éve véletlenül lelőtt ukrán utasszállító repülőgéppel összefüggésben.

A teheráni bíróság feladata a több mint száz vádló kezdeményezte perben kideríteni, ki felelős a gép lelövéséért, illetve miért hátráltatták a történtek feltárását.

Az ukrán nemzetközi légitársaság Teheránból Kijevbe tartó Boeing 737-ese 2020. január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le az iráni főváros közelében. Az iráni hatóságok először balesetről beszéltek, majd elismerték, hogy az iráni Forradalmi Gárda légvédelme tévedésből lelőtte a gépet. A repülőn 176 ember volt, és senki sem élte túl a tragédiát.

Az iráni kormány szerint "végzetes hibáról" volt szó a hadsereg részéről, amely riadókészültségben volt, miután egy amerikai drón megölte Bagdadban Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda magas rangú parancsnokát. Az irániak esetleges válaszcsapásoktól tartottak, miután a dróntámadásra megtorlásul rakétákat lőttek ki olyan iraki támaszpontokra, amelyeken amerikai katonák állomásoztak. Az iráni polgári repülési igazgatóság tavaly júliusi jelentése pedig a katonai radar hibás kezelésére, valamint több emberi mulasztásra hivatkozott, amik az ukrán gép lelövéséhez vezethettek.

Tavaly decemberben a teheráni vezetés a halottak hozzátartozóinak fejenként 150 ezer dollárnak megfelelő kártérítést ajánlott fel.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

Már nem a dohányzás és az alkohol a rák kialakulásának vezető oka

A Portfolio Checklist szerdai adásában Dr. Dank Magdolnával, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával a rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk. A professzor asszonyt a legújabb terápiákról, a fiatal generációk egyre nagyobb érintettségéről, valamint arról is kérdeztük, hogy a három legtöbb halálos áldozatot követelő ráktípus esetében mire lenne szükség, hogy javulás következzen be. (A megszólalás 14:40-nél indul.) A műsor másik részében a magyar költségvetést terhelő kamatkiadásokkal foglalkoztunk, amelyek összege immár jóval meghaladja a négyezer milliárd forintot és így jelentősen hozzájárul az idén 5% felett várható deficithez. Az ide vezető útról, a következményekről kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio elemzőjét, aki arra is kitért, hogy mikor enyhülhet a költségvetésre ilyen irányból nehezedő nyomás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×