eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
BOGATYNIA, POLAND - JUNE 05: View of the coal mine in Bogatynia, Poland, on June 5, 2021. Because of the expansion of the opencast mine, the Czech government wants to take the Polish government to the European Court of Justice. (Photo by Frank Hoensch/Getty Images)
Nyitókép: Frank Hoensch/Getty Images

Újabb dimenziót adhat az EU–lengyel jogi vitának a turówi bányáról született ítélet

Szerdán esedékes a lengyel alkotmánybíróság állásfoglalása a nemzeti jog vagy az EU-jog elsődlegességéről. Sokak szerint azonban már előzetesen újabb dimenziókat nyitott a kérdés körüli polémiákhoz, hogy kedden Varsóban jelezték: nem fogadják el az Európai Bíróság hétfői ítéletét, amelyben pénzbüntetést róttak ki Lengyelországra a turówi lignitbánya be nem zárása miatt.

Az alaptörténet egyszerű: a cseh kormány tavaly tavasszal bepanaszolta Lengyelországot az Európai Bizottságnál, amiért az oly módon üzemeltet lignitbányát a cseh–lengyel határon, hogy azzal prágai megítélés szerit veszélyezteti a régió – így a térséggel határos cseh területek – ivóvíztartalékait és egyéb környezeti ártalmakat okoznak. A cseh kormány a lengyel bánya bezárását kívánta elérni, ellenkező esetre pedig napi 5 millió eurós büntetés kiszabását indítványozta a lengyel félre.

A brüsszeli testület, követve az ilyenkor esedékes rutint, megvizsgálta a panaszt, és azt megalapozottnak ítélve környezetre káros tevékenység miatt kötelezettségszegési eljárást kezdett Lengyelország ellen, lényegében a cseh indítvány szerinti intézkedést követelve Varsótól, amit azonban az utóbbi megtagadott.

Lengyel részről, kétségbe vonva a panasz megalapozottságát, egyebek között arra is hivatkoztak, hogy a turówi bánya a lengyel energiaellátás 7 százalékát fedező kitermelést biztosít, és

bezárása vagy korlátozása a lengyel energiaellátás biztonságát veszélyeztetné.

Mivel a bizottsági eljárás keretében nem sikerült egyezségre jutni, Brüsszel az ilyenkor szokásos módon a luxembourgi Európai Bíróság elé vitte az ügyet. Itt is beindult a szokásos rutin – aminek első fázisa a bíróság esetében is a panasz befogadásának a megítélésével kezdődik –, majd a per előrehaladtával, idén májusban, a luxembourgi testület felszólította a lengyel hatóságot, hogy függessze fel a bánya működtetését.

Varsóban azonban ezt is megtagadták, ami után az Európai Bíróság még mindig a szokott eljárási rutint követve

az úgynevezett második ítélet eszközéhez nyúlt, amit EU-szintű jogi döntések figyelmen kívül hagyása esetén lehet alkalmazni,

és ami jellemző módon pénzbírság kiszabásával igyekszik kikényszeríteni az első ítélet végrehajtását. Ez lehet egybeni nagyobb összeg, de jellemzőbb a rövidebb szakaszokra szóló (jellemzően napi) pénzbüntetés megállapítása mindaddig, amíg az ítélet nem teljesül.

Hétfőn is ez történt, a luxembourgi testület napi 500 ezer euró befizetésére kötelezte Lengyelországot mindaddig, amíg eleget nem tesz a bányatevékenység beszüntetésének.

Néhány órának kellett csak eltelnie, hogy lengyel kormányzati források jelezzék: az ítéletet nem fogadják el. Mint Marcin Romanowski, az igazságügy-minisztérium államtitkár-helyettese sajtóközleményben tudatta: Varsóban a pénzbírságot „aránytalannak” tartják, amit „a tények egyébként sem támasztanak alá”.

Ez egyébként egybevág Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök májusi nyilatkozatával, – az eredeti felfüggesztési ítéletre válaszul – már akkor úgy reagált, hogy a bánya bezárása súlyos gazdasági következményekkel járna és ezért biztos nem kerítenek sort rá.

A Politico jelentése szerint Romanowski

a luxembourgi ítéletet összességében „bírói rablásnak”, „fényes nappal elkövetett lopásnak” minősítette,

(miközben a perben érdekelt másik fél, a cseh kormány környezetvédelmi minisztere, Richard Brabec viszont elégedetten nyugtázta, hogy az EU bírósága láthatóan „komolyan veszi a környezetnek okozott komoly kártevést”).

Az eset tényleges tétje azonban az, hogy a továbbiakban mivé fejlődhet a Varsó–Luxembourg szembenállás az ügyben. Elvben az Európai Bizottságnak módjában áll oly módon „végrehajtást” foganatosítani, hogy a közös költségvetésből az érintett tagállamnak esedékes folyósításból tart vissza arányos részt. Ez azonban értelemszerűen a politikai légkör további mérgezését is maga után vonhatja.

Szakértők megjegyzik, hogy

tovább feszítheti a húrt, ha a szerdára várt lengyel alkotmánybírósági ítélet deklarálja a nemzeti jog elsődlegességét az EU-jog felett,

ami elvben újabb hivatkozási alapul szolgálhat Varsóban az ítélet megtagadására.

Másfelől viszont megfigyelők többsége azt azért nem tartja valószínűnek, hogy az alkotmánybírósági állásfoglalás a nemzeti jog elsődlegességét általános érvénnyel deklarálná, sokkal inkább arra lehet számítani, hogy alkotmányossági ügyekkel kapcsolatba hozható eseteknél kerülhet erre sor. Vélelmezett környezetvédelmi vétség viszont nem tartozik ezek közé, (bár az „energiabiztonság veszélyeztetésére” tett utalás még eredményezhet ilyen témakapcsolást is).

Egyébként hónapok óta zajlik kétoldalú cseh–lengyel egyeztetés is – mint az ítélet hírére lengyel részről emlékeztettek rá, éppen hétfőn volt újabb forduló a két delegáció között –, más kérdés, hogy Jakub Kulhanek cseh külügyminiszter szerint ezen egyelőre nem sikerült haladást elérni, és

Prágában továbbra is a zavartalan ivóvíz-ellátás szavatolásához kötik bármilyen megállapodás elfogadását.

Évente amúgy a tagállamok ellen sok száz európai bizottsági kötelezettségszegési eljárás folyik, amelyek közül egy korlátozottabb számú ügy jut el az Európai Bírósághoz. Közülük évente átlagosan 3-6 esetben indul „második ítéletes” eljárás, az eredeti bírósági ítélet végre nem hajtása miatt. Ezek többnyire már menet közben megegyezéssel végződnek, más részük eljut a pénzbírság megállapításáig is, de tényleges fizetésre kötelezésig szinte sosem fejlődik az ügy, hanem az érintett fél megkezdi a végrehajtást.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×