Edi Rama újraválasztott miniszterelnök történelmi eseménynek nevezte ezt, de arra figyelmeztetett, hogy az országban "még messze a győzelem" a nemi alapú diszkrimináció és a nőket érő erőszak elleni harcban.

A parlament 140 törvényhozójából 77-en szavaztak a kabinet elfogadására, 53-an ellenezték, egy képviselő pedig tartózkodott - számolt be a Top Channel albán tévécsatorna.

Rama az április 25-i parlamenti választásokon szerezte meg a sorban harmadik mandátumát. Az általa 2005 óta vezetett Szocialista Párt (PS) 74 képviselői helyhez jutott a 140 fős törvényhozásban. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Demokrata Párt (PD) második helyen végzett és most 59 képviselővel rendelkezik a parlamentben.

Rama kormányában a tizenhét miniszteri és államtitkári posztból tizenkettőt nők fognak betölteni.

A korábbi kabinet tisztségviselőinek többsége megtarthatta tisztségét, csak a pénzügyi, az igazságügyi, a turisztikai és a mezőgazdasági tárcák élén történtek személycserék.

A külügyminiszter is nő: Olta Xhacka maradt a poszton. Xhacka január óta áll a külügyi tárca élén, korábban védelmi miniszter volt.

Rama kormányának három fő célkitűzése van: az infrastruktúra fejlesztése, a koronavírus-járvány elleni küzdelem, valamint a pusztító erejű, 2019-es földrengés utáni újjáépítés. A miniszterelnök aláhúzta: a célok mindegyike maradéktalanul megvalósítható.

Az 57 éves Rama 2013 óta kormányfő. 2000 és 2011 között Tirana polgármestere volt.

Az ellenzéki Demokrata Pártot vezető Lulzim Basha az albániai demokrácia "felszámolásával" vádolta meg a miniszterelnököt. Azt kifogásolta, hogy nemzetközi választási megfigyelők szerint az állam beavatkozott a választásokba, és szavazatvásárlásokról szóló jelentések tarkították a választási kampányt. A visszaélések ellenére megfigyelők rámutattak: az elmúlt években végrehajtott reformok hatására az idei választás tisztább volt a korábbiaknál.

Albánia 2009 óta a NATO tagja, és szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz is. Az EU tavaly zöld jelzést adott a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, de az integrációs folyamat - a balkáni országban bevezetendő átfogó reformok késlekedése, valamint több uniós ország bővítéssel szembeni aggodalmai miatt - egyelőre lassan halad.