Infostart.hu
eur:
378.26
usd:
320.94
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek nem hivatalos találkozóján a szlovéniai Brdo pri Kranjuban 2021. szeptember 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Bandic

Kemény és szenvedélyes vitáról számolt be Szijjártó Péter

Több országgal együtt Magyarország is határozottan érvelt a migráció ellen az uniós külügyminiszterek informális találkozóján.

Komoly, időnként kemény hangú, olykor szenvedélyes vita zajlott az afganisztáni helyzetről, de az Európai Unió egyes tagországai és a brüsszeli intézmények, sajnos, újra a 2015-ös pályára álltak rá - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagországok külügyminiszterei informális tanácskozásának második napján.

"Bár az elmúlt napokban folyamatosan azt halljuk, hogy nem akarják megismételni a 2015-ös migránsválság hibáit, ehhez képest az ülésen semmi más nem történt, minthogy szépen lassan visszacsúsztunk a 2015-ös pályára" - emelte ki a tárcavezető.

Hozzátette: volt egy nagy vita arról, hogy felszólítsák-e a tálibokat arra, engedjék elhagyni az országot azoknak az afgánoknak, akik el akarnak jönni, de a közép-európai országok egy csoportja elutasította ezt.

Szijjártó Péter szerint

ez gyakorlatilag egy biankó meghívás minden afgánnak, aki el akar jönni Afganisztánból.

Ez egy nagyon veszélyes, nagyon felelőtlen álláspont, hiszen Afganisztánban 39 millióan élnek, a lakosság fele már a tálib hatalomátvétel előtt is humanitárius segélyen élt, és van legalább 4 millió belső menekült - tette hozzá.

"Egy ilyen általános nyilatkozat semmi más eredménnyel nem fog járni, minthogy tömeges illegális migrációs hullám fog kiindulni Afganisztánból" - magyarázta Szijjártó Péter.

Kiemelte: a csehek, a lengyelek, a szlovének, a horvátok és Magyarország is elég határozottan érvelt a migráció ellen.

"Pontosan tudjuk, hogy Afganisztán a terrorizmus egyik melegágya. Ez volt az egyik oka húsz évvel ezelőtt a beavatkozás megkezdésének" - mondta. Hozzáfűzte: pontosan tudják azt is, hogy ha egy ilyen nagy illegális kiáramlás indul meg Afganisztánból, akkor az lehetőséget fog biztosítani terroristák százainak vagy ezreinek, hogy Európába jöjjenek.

És világos a migrációs útvonal is, gyakorlatilag akadálytalanul juthatnak el Törökországig, a Nyugat-Balkánig a kiáramló tömegek - húzta alá.

"Mi, magyarok, világos álláspontot képviselünk: kihoztuk azokat az afgánokat, akik nekünk segítettek, rajtuk kívül egyetlen egy afgánt sem vagyunk hajlandóak befogadni, még csak megfontolni sem akarjuk ezt" - jelentette ki a tárcavezető.

"Nekünk hazánk biztonsága, a magyar emberek biztonsága a legfontosabb" - hangsúlyozta.

A miniszter leszögezte: azt is világossá tették a közép-európaiak, ha valaki olyan álmokat dédelgetne, hogy majd megint kvótarendszer lesz, nagyon gyorsan felejtse el. Minden ország szuverén joga, hogy eldöntse, kiket akar beengedni a saját országba és kikkel akar együtt élni.

"Nem kényszeríthet ránk senki semmilyen döntést ebben a tekintetben, sem Brüsszel, sem maga az Európai Bizottság"

- hangsúlyozta.

A tanácskozást mindkét nap Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A külügyminiszterekhez Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja és Jutta Urpilainen a bizottság nemzetközi partnerségekért felelős tagja is csatlakozott. Pénteken Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter is részt vett az ülésen, amelyen a tárcavezetők az afganisztáni helyzet után a Kínával, Indiával és a Perzsa(Arab)-öböl menti országokkal való együttműködés kérdéseit vitatták meg.

Szlovénia látja el az idei második félévben az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztét, ezért számos rendezvénynek, tanácskozásnak és konferenciának ad otthont.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Vizsgálódik az MNB, nagyot esett a Mol árfolyama

Vizsgálódik az MNB, nagyot esett a Mol árfolyama

Az elmúlt időszakban elromlott a hangulat tőzsdéken, részben Donald Trump vámintézkedései miatt, melyeket azt követően hozott nyilvánosságra, hogy az Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette viszonossági vámjainak nagy részét. Emellett az AI körüli bizonytalanság is nyomást helyezett a piacra, az elmúlt hetekhez hasonlóan újabb részvényeket ütöttek meg a mesterséges intelligencia potenciális diszruptív hatása miatt. Európában ma vegyes mozgások láthatók, nincs határozott irány a piacokon. Ma itthon a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntése a kiemelt esemény, az előzetes várakozásoknak megfelelően kamatot csökkentett a jegybank. Emellett a Mol részvényeiben látható nagyobb elmozdulás, miután az MNB bennfentes kereskelem gyanúja miatt indított vizsgálatot a céggel szemben. A Telekom ezzel szemben nagyot emelkedett a holnapi gyorsjelentés előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×