Áprilisban jelentősen zsugorodott a kínai autópiac, 21,5 százalékos a visszaesés. Az 1,4 millió személygépjárművet kitevő eladási szám 2022 áprilisa óta a leggyengébb adatot jelenti. Különösen a belsőégésű motoros autók iránti kereslet esett vissza – írta meg a Handelsblatt.

Mint a cikkben olvasható, gyengébb a konjunktúra Kínában, és az állami ösztönzőkön is csökkentettek, továbbá emelkedtek az üzemanyagárak is. A belső égésű motorokkal szerelt kocsik mellett viszont az elektromos és más alternatív meghajtású autókra irányuló kereslet is jóval szerényebbre váltott.

Az idei év első négy hónapjában 18,5 százalékkal estek vissza az eladások

– emeli ki a Handelsblatt. Emellett hozzáteszik: amennyiben az autózáshoz kapcsolódó vásárlások részaránya a teljes kiskereskedelmi forgalomban nem emelkedik vissza 9 százalék fölé a jelenlegi 7,8 százalékról, akkor egyes elemzők szerint tartós visszaesésre kell berendezkednie az ottani autóiparnak.

A BYD-t külön kiemelték mint jelentős keresletcsökkenést elszenvedett gyártót. Nyolcadik hónapja sorban csökkennek eladásai éves összevetésben, áprilisban 16 százalékkal mentek lejjebb. Ugyanakkor a külföldi eladásaik 71 százalékkal nőttek, ezt a folyamatot főleg az elektromos autók és a plug-in hibridek eladásai hajtották.

Mint a Rhodium Research elemzésében írják, 2025 decemberében az EU-ban eladott új autók 9,3 százalékát Kínában gyártották, az Egyesült Királyságban ez az arány a 20,6 százalékot is eléri. A rekord annak ellenére jött létre, hogy 2024 októberében vámokat vezetett be az EU a Kínában készült elektromos autókra.

Ezután eleinte visszaesett a Kínából exportált kocsik száma, de utána visszatért a korábbi szintre. Az alábbi grafikonon ezer darab mértékegységben látható a

Hozzáteszik az elemzésben, hogy egyszerre több kínai autógyár is belép az európai piacra, nagyobb termelési kapacitással rendelkezve. Továbbá az USA-beli piac előttük nagyrészt zárva áll, tehát még nagyobb lendülettel fókuszálnak Európára. Emellett kevés esély van arra, hogy csökkenjenek a kínai exportok. Az euróval szemben gyenge jüan erősíti a kínai járművek versenyképességét az árazás szempontjából.

A BYD már többet értékesít külföldön, mint belföldön, az EU védelmi intézkedései, úgy tűnik, hogy nagyrészt hatástalanok voltak – teszik hozzá az elemzésben. Emellett még a japán autógyártók – például a Nissan vagy a Mazda – is úgy strukturálja át kínai termelését, hogy többet exportáljanak, és ebbe az EU is beleértendő.

2022/23 óta egyébként, amikor sok projektet jelentettek be, csökkent a beruházási volumen.

A magyarországi BYD-gyáron kívül semmilyen más EU-s országban nem jelentettek be teljeskörű kínai autógyárat

– emelik ki az elemzésben. A hírek szerint a Geely a Ford spanyolországi kapacitásának használatáról folytat tárgyalásokat, a Chery pedig az Egyesült Királyságban a JLR-rel működne együtt. Ezek úgy valósulhatnának meg, mint a Leapmotor megoldása, amely cég közös vállalatot hozott létre a Stellantisszal, hogy annak gyártóüzemeit használhassa.

Mindezektől függetlenül az Európában gyártott elektromos autókban is egyre több a kínai alkatrész. A Renault például a tervek szerint új E-Twingo autóját Szlovéniában fogja gyártani, kínai akkumulátorral és hajtáslánccal.

Az Európai Bizottság közben „Made in Europe” javaslatával az autóvásárlásokhoz nyújtott támogatást bizonyos kritériumokhoz kötné. Mint az elemzésben olvasható, ez „egyértelműen” arra irányul, hogy ne támogassák a kormányok a Kínában összeszerelt autók vásárlását, de az EU-ban termelő kínai autógyártók elé is súlyos akadályok tornyosulnának.