eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Iszlamista tálib fegyveres a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér előtt őrködik 2021. augusztus 28-án, miután két nappal korábban két öngyilkos merénylő pokolgépeket robantott a kabuli légi kikötőnél. A két detonáció legalább 103 embert megölt, köztük 13 amerikai katonát és az iszlamista tálib mozgalom 28 tagját. A kabuli repülőtérnél ezrek várják, hogy légi úton kimenekítsék őket az országból, miután az iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán csaknem egészét.
Nyitókép: Iszlamista tálib fegyveres a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér előtt őrködik 2021. augusztus 28-án. MTI/EPA

Szakértő a kínai–afgán kapcsolatról: ez egy szép barátság kezdete lehetne, de...

A tálibok Kína segítségét várják Afganisztán újjáépítését. Egyik szóvivőjük azt közölte: kínai partnerekkel tervezik modernizálni a rézbányákat. Bár az afganisztáni nyersanyagokra Kínának is szüksége lenne, mégis vita van arról, hogy érdemes-e ott befektetni – mondta az Inforádiónak Salát Gergely sinológus.

Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok egyik szóvivője a La Repubblica olasz napilapban megjelent interjújában elmondta, a legjelentősebb gazdasági partnernek Kínát tartják, mely befektetésekkel kész segíteni az ország újjáépítését. Kiemelte, hogy kínai partnerekkel tervezik modernizálni az afganisztáni rézbányákat. "Kína belépést nyújt a világ összes piacára" – idézi az MTI a tálibok szóvivőjét, aki a jelenlegi kabuli vezetés érdeklődését hangsúlyozta az Egy út, egy övezet (Új Selyemút) program iránt is.

Salát Gergely sinológus az InfoRádióban arra hívta föl a figyelmet, hogy Afganisztán tele van olyan ritkaföldfémekkel meg egyéb ásványi anyagokkal, amelyekre Kínának óriási is szüksége van és Afganisztán az Új Selyemút útjába esik.

„A másik – mondta a sinológus –, hogy Kína rendelkezik azzal a pénzzel, amire a táliboknak van szükségük. Tehát akár ez egy szép barátság kezdete is lehetne, de a helyzet azért nem olyan egyszerű, hogy odamegyünk Afganisztánba és kibányásszuk, ami kell nekünk és hazavisszük. Azt azért

az elmúlt évezredekben néhány birodalom megtapasztalta, hogy Afganisztánnal üzletelni, Afganisztánt megpróbálni integrálni nem egyszerű.”

Salát Gergely szerint mindenhol piacot lát, de az afganisztáni nyilván nem a világ legfizetőképesebb kereslete, „nem az az elsődleges cél, hogy néhány millió zoknit ott eladjanak”, hanem a biztonságpolitika mellett az ásványianyag-tartalék.

Bár szomszédos országok, szoros kulturális, történelmi kapcsolat nincs a két ország között. A szakértő arra hívta föl a figyelmet, hogy azért jártak már kínai csapatok Afganisztán területén az elmúlt néhány ezer évben, kereskedelmi kapcsolat van köztük valamennyi, az amerikai megszállás alatt különböző befektetéseket már elkezdtek a kínaiak megvalósítani, de ezekből nem nagyon lett semmi.

„Ideológiailag olyan óriási ellentét nincsen a felek között, már csak azért sem, mert a kínaiak nem próbálják meg exportálni az ideológiájukat, tehetők elfogadják azt, hogy ha a tálibok uralják az országot, akkor a tálibokkal kell kereskedni – mondta Salát Gergely. – A problémát most inkább azt jelenti, hogy itt azért mégiscsak egy radikális iszlám mozgalomról van szó, márpedig

Kínának azért komoly problémái vannak az otthoni radikális iszlám mozgalmaival, ugye, az ujgurok kapcsán,

és hogy ha a tálibok elkövetik azt, amit egyébként a 90-es években már elkövettek, hogy teret engednek annak, hogy szeparatistákat, terroristákat képezzenek ki Afganisztán területén, akkor ez bizony Kína számára majd komoly biztonsági kockázatot jelent.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×