Infostart.hu
eur:
356.11
usd:
312.5
bux:
139979.6
2026. június 30. kedd Pál
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP főpolgármester-jelöltje beszédet mond az önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a budapesti Városháza parkban 2024. június 10-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Karácsony Gergely: a trianoni örökségre nincs gyógyír, a magunk okozta megosztottság viszont orvosolható

Budapest főpolgármestere a Gellért-hegyen az elcsatolt települések emlékére ültetett több mint háromezer rózsatő mellől üzent: Trianonról nem lehet nem megemlékezni, mert Trianon nem a múlt, hanem a velünk élő jelen.

Azt a történelmi terhet, amit a 106 évvel ezelőtti trianoni döntés jelentett Magyarországnak, nem tudjuk felülírni, de azt a Trianont, amit mi okoztunk saját magunknak, a megosztott országot, igenis tudjuk orvosolni – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester a nemzeti összetartozás napja alkalmából csütörtökön, a Facebook-oldalán megjelent videóban.

A főpolgármestert azt mondta, a megosztottságot orvosolhatjuk például azzal, hogy kimondjuk: nincs olyan, hogy Budapest vagy vidék, csak Budapest és vidék. „Nincs olyan, hogy Magyarország vagy Európa, csak Magyarország és Európa. Így együtt” – fogalmazott. Karácsony Gergely úgy fogalmazott:

„százhat évvel ezelőtt az egész ország lehajtott fejjel gyászolta a trianoni döntést, a történelmi Magyarország feldarabolását. Százhat évvel ezelőtt a fájdalom egységesítette a nemzetet, ma már a fájdalom sem”

– tette hozzá. A főpolgármester kijelentette: Trianonról nem lehet nem megemlékezni, mert Trianon nem a múlt, hanem a velünk élő jelen. Budapest számára különösen, mert Budapest százhat éve hordozza magán a bűnös város vádját. Minthogyha Budapest tehetett volna a trianoni döntésről – mondta, majd hozzátette: sokak számára az elmúlt tizenhat évben is Budapest túl nagy, túl sokszínű, túl európai, túl erős város volt a Trianonban megcsonkított Magyarországhoz képest.

Karácsony Gergely hangsúlyozta: „Budapest a nemzet fővárosa, Budapest a hidak városa. Híd Magyarország és a világ között, és híd minden magyar település között.” Éppen ezért három évvel ezelőtt, Budapest százötvenedik születésnapja alkalmából elhatározták, hogy elültetnek 3200 rózsatövet a Gellért-hegyen.

Ez a 3200 rózsatő szimbolizálja a 3200 magyarországi települést és az elcsatolt országrészeket, amellyel Budapest együvé tartozik

– emlékeztetett. A főpolgármester azt mondta, két évvel ezelőtt nyitották meg a kertet, azóta a rózsák meggyökeresedtek és kivirágoztak. „Mint ahogy meg kell gyökereznie és ki kell virágoznia annak a gondolatnak, hogy nincs nemzeti és nemzetietlen oldal, hogy Magyarország mindannyiunk közös otthona, függetlenül attól, hogy hol élünk, hogy miben hiszünk, hogyan szeretünk. Ez a mi közös hazánk” – zárta videóját Karácsony Gergely.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.

Címlapról ajánljuk
Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Döntött a parlament

Megszűnik a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Erről döntött az Országgyűlés keddi ülésén. A képviselők 135 igen, 44 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadták el Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese által benyújtott, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló jogszabályt, amely a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Tóth Tamás: mindenütt veszélyben az eddigi hőmérsékleti rekord

Az európai kontinensen az elmúlt napokban egészen meglepő helyeken, az Atlanti-óceán közelében is történelmi hőmérsékleti rekordok születtek, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt – mondta az InfoRádióban a HungaroMet meteorológusa. Kiemelte, hogy a napokban trópusi éjszakák sorozata volt Európa nyugati és középső területein, ami a 20 Celsius-fok feletti minimum hőmérsékletet jelenti, és ez Magyarországon is abszolút jellemzővé vált.
inforadio
ARÉNA
2026.06.30. kedd, 18:00
Velkey György János
az Egyházi Kórházak Egyesületének elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
Már szó szerint megfőnek a madárfiókák a fészkükben a hőség miatt Magyarországon

Már szó szerint megfőnek a madárfiókák a fészkükben a hőség miatt Magyarországon

A tartós, 35–38 fokos hőség nemcsak az embereket, hanem a vadon élő madarakat is súlyosan veszélyezteti: a BirdMania Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont vezetője, Márton András szerint drámai mértékben nőtt a mentésre szoruló madarak száma. Az odvakban, padlásokon és felforrósodó épületekben fészkelő fiókák tömegesen pusztulnak el, sok madár szó szerint kiszáradt, aszott állapotban érkezik a központba. A hőség még az afrikai telelő gólyákat is megviseli, a röpdéket ventillátorokkal és párakapus hűtéssel próbálják elviselhetővé tenni. A mentőközpont munkatársai emberfeletti terhelés alatt dolgoznak, miközben a hétvégi balesetben megsérült kisteherautójuk napokra kiesett a szolgálatból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×