Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Diákok ülnek a tanteremben egy újranyitott jeruzsálemi iskolában 2021. február 21-én, a szombati munkaszüneti nap után kezdődő hét első napján. Izraelben megnyíltak a boltok, a bevásárlóközpontok, a piacok, valamint a kulturális- és sportintézmények, valamint újraindultak számos újabb településen az iskolák.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

A WHO és az Unicef is az iskolák újranyitását szorgalmazza

„Kiemelkedő jelentőséget” tulajdonít az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és Gyermekalapja (Unicef) annak, hogy idén ősztől Európa iskoláiban jelenléti oktatással folytatódjon a tanítás, megerősített járványbiztonsági intézkedések mellett.

Az iskolás korúak jelenléten alapuló biztonságos oktatásának a megteremtése „elsőbbséget kell hogy élvezzen a kormányok számára”. Közel két év kihagyás után az iskolák legyenek „az utolsók, amelyeket bezárnak, és az elsők, amelyeket újra nyitnak” – szólított fel Hans Kluge, a WHO európai körzeti igazgatója és az Philippe Cori, az Unicef európai és közép-ázsiai alapjának vezetője Európa országait, szorgalmazva ugyanakkor, hogy mindenütt tegyenek fokozott erőfeszítéseket – mindenekelőtt a tanárok és az iskolai alkalmazott védelmében – a járvány terjedésének a kivédésére.

A koronavírus az elmúlt másfél évben „az oktatás történetében példátlan kárt okozott” – idézte Kluge-ot a jelentésről beszámoló brit The Guardian. „Életbevágó, hogy most ősztől a jelenléten alapuló személyes oktatás és tanulás ezúttal megszakítás nélkül újrainduljon” – tette hozzá.

A brit lap ennek kapcsán emlékeztetett, hogy 53 európai országból 44 országos szinten zárlatot rendelt el az oktatási intézményekben a járvány 2020. áprilisi első hulláma idején. És bár többségük szeptember újból megnyitotta kapuit, a fertőzések újabb hullámai ismételt korlátozásokra kényszerítette a kormányok többségét.

Tömeges hiányzás és gyakori iskolabezárás jellemezte az idei évet is, egyes helyeken még kora nyáron is. Mindez azzal járt, hogy nem néhány hétre, hanem immár éves nagyságrendben egy egész iskolai generáció életében

megszakadt a szocializáció, a csoportos munka megtapasztalása, a technológiai eszközök nélküli kommunikáció gyakorlása

– mutatnak rá a közös nyilatkozat szerzői, akik szerint az érintett korosztály „mentális és szociális képességeinek fejlődése” szempontjából elengedhetetlen visszatérni a közvetlen személyes jelenlétre az iskolákban.

“Nem kockáztathatjuk, hogy a tanulók újabb tanévben is megszakításokkal, közvetlen fizikai érintkezés nélkül folytassák tanulmányaikat” – vélte Philippe Cori is.

A WHO és az Unicef az említett közös nyilatkozatban nyolc pontból álló ajánlást is közzétett a személyes oktatás biztonságossá tétele érdekében. Ebben egyebek között rendszeres tesztelést, az osztálytermek rendszeres szellőztetését, ahol lehet, ott az egyes termekre jutó hallgatói létszám behatárolását, de főként és mindenekelőtt az oltások kiterjesztését szorgalmazzák.

„A járvány ellen a legfőbb védelmi vonalat az oltás jelenti” – szögezi a közös nyilatkozat, sürgetve, hogy

a kormányok oltási programjában mostantól a tanárok és iskolai alkalmazottak élvezzenek elsőbbséget az oltások felvételében.

Hasonlóképpen, valamennyi 12 éven felüli, veszélyeztetett egészségű hallgatót is haladéktalanul be kellene oltani – mutatnak rá a közös jelentés szerzői.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×