Infostart.hu
eur:
385.11
usd:
327.83
bux:
109965.43
2025. december 15. hétfő Valér
A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: A pusztítás nyomait nézik emberek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtér közelében történt rakétabecsapódás helyszínén 2021. augusztus 29-én. MTI/EPA

A tálibok engedélyezik, hogy külföldiek és az érintett afgánok elhagyják Afganisztánt

A tálibok engedélyezni fogják, hogy valamennyi külföldi állampolgár, és más ország utazási engedélyével rendelkező afgán állampolgár elhagyja Afganisztánt - jelentették be vasárnap este közös közleményben Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és más országok.

"Biztosítékokat kaptunk a táliboktól, hogy minden külföldi állampolgárnak és más országtól utazási engedéllyel rendelkező afgán állampolgárnak engedélyezik, hogy biztonságos és rendezett módon eljussanak az indulási helyre és külföldi országba utazzanak" - olvasható a közleményben.

Az országok, köztük Ausztrália, Japán, Franciaország, Spanyolország és mások folytatják az utazási dokumentumok kiadását az afgánoknak a közlemény szerint.

Kandahárban tartózkodik a tálibok legfőbb vezetője

A tálibok legfőbb vezetője, Hibatullah Ahundzada, aki soha nem jelent meg a nyilvánosság előtt, Afganisztánban, Kandahár városában tartózkodik - közölték vasárnap az iszlamista mozgalom szóvivői.

Zabibullah Mudzsahid közölte, hogy Ahundzada kezdettől Kandahárban van, Bilal Karimi helyettes szóvivő pedig azt mondta, hogy rövidesen megjelenik a nyilvánosság előtt.

A tálibokat 2016 óta vezető Hibatullah Ahundzada pontos szerepe kevéssé ismert, nyilvános tevékenysége a moszlim ünnepek előtt közzétett éves üzenetekben merült ki.

Nem nyilvánult meg azóta, hogy az amerikai katonák kivonását kihasználva a tálibok ismét az irányításuk alá vonták Afganisztánt augusztus közepén.

A tálibok hosszú ideje rejtegetik a legfőbb vezetőt.

A mozgalom alapítója, Mohammed Omár molla arról volt ismert, hogy remete életet élt, és ritkán járt Kabulban, amíg a tálibok a kilencvenes években uralmon voltak.

Kandahár a tálib mozgalom bölcsője.

Cavusoglu: Törökország nem bír el több migrációs terhet

Törökország "már nem bír el további migrációs terhet" - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az afganisztáni helyzetre utalva vasárnap a dél-törökországi Antalyában az után, hogy Heiko Maas német külügyminiszterrel tárgyalt.

Törökországban él a legtöbb migráns a világon, a legtöbben szíriaiak, mintegy 3,7 millióan tartózkodnak az ország területén, míg az afgán kolónia a hatóságok becslése szerint nagyjából 300 ezerre tehető.

Cavusoglu, a korábbi évek menekültáradataira emlékeztetve, a közös sajtótájékoztatón leszögezte: Ankara a migrációt illetően kellő mértékben eleget tett "erkölcsi és humanitárius felelősségének".

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Afganisztánban, ahol a közelmúltban a tálibok vették át a hatalmat, "aggasztó méreteket öltött a humanitárius válság", és immár az ország lakosságának több mint a fele szorul sürgős segítségre. A török diplomácia vezetője kifejtette: a térségben közel 10 millió gyerek életét veszélyezteti a szárazság, az éhínség és a járvány.

Cavusoglu ezért azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség fokozza az Afganisztánba irányuló humanitárius segélyt.

Törökország a várható migrációs hullámmal szembeni óvintézkedésként meghosszabbítja és immár a teljes török-iráni határra kiterjeszti a korábban emelt betonfalat.

Maas a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Berlin meg akarja akadályozni Afganisztánban a humanitárius katasztrófát. Közölte, hogy a német kormány eltökélt a kérdésben és az ENSZ-en keresztül 100 millió euróval támogatja a térségben élőket. Hangoztatta: Németországnak segítenie kell egyrészt Afganisztánt, hogy az éhezők ne kényszerüljenek elhagyni az országot, és a szomszédos országokat is, hogy a felkészítsék őket és a feltételek biztosítva legyenek.

A német külügyminiszter hozzátette: az is céljuk, hogy a védelemre szorulókat Németországban befogadják.

Maas Törökországból Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba, Pakisztánba és Katarba utazik tovább.

Címlapról ajánljuk
Ondré Péter: a minőségi hal egyáltalán nem olyan elérhetetlenül drága, mint ahogy sokan mondják

Ondré Péter: a minőségi hal egyáltalán nem olyan elérhetetlenül drága, mint ahogy sokan mondják

Az Agrármarketing Centrum ügyvezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár most már több halat esznek a magyarok, a fogyasztás még mindig rendkívül alacsony, és az egész éves fogyasztás harmada az advent időszakra korlátozódik. Pedig EU-s szinten két halfajta tenyésztésében és feldolgozásában is élen járunk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Concorde: fél éven belül vége lehet a háborúnak, alulértékeltek a hazai részvények

Concorde: fél éven belül vége lehet a háborúnak, alulértékeltek a hazai részvények

A Concorde 90 százalékos valószínűséget ad annak, hogy fél éven belül lezárul valamilyen formában az orosz-ukrán háború. A békére való fogadás a hazai részvénypiacra is kedvező hatással lehet: a hazai tőzsdeindex, a BUX számára enélkül is 15 százalékos felértékelődést hozhat a jövő év, a háború lezárása esetén ezen felül további 10-15 százalék emelkedés jöhet. Ha át kell állnunk az orosz olajról, az a Mol profitabilitásának és a magyar állam bevételeinek is rosszat jelent. 2026-ban magasabb lehet a költségvetési deficit a kormány által vártnál, a német kormányzati költekezés hatása Magyarországot pedig érdemben csak 2027-ben érheti el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 15. 10:59
×
×
×
×