Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Katonai repülőgép száll fel a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérről 2021. augusztus 23-án. Az afgán főváros a kormány hatalmát megdöntő iszlamista tálibok kezén van, ez alól a repülőtér az egyetlen kivétel, a kabuli légi kikötőn belül a nyugati koalíciós katonák - elsősorban amerikaiak - próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
Nyitókép: MTI/EPA

Több száz német maradt Afganisztánban a kimenekítő művelet befejezése után is

A német állam védelmére jogosult afgánok száma pedig meghaladja a tízezret.

A német hadsereg (Bundeswehr) kabuli kimenekítő műveletének lezárása után is még több száz német állampolgár van Afganisztánban, a német állam védelmére jogosult afgánok száma pedig meghaladja a tízezret a külügyminisztérium adatai szerint.

A tárca szóvivője, Christopher Burger Berlinben a szövetségi kormány tájékoztatóján elmondta, hogy továbbra is folyamatosan emelkedik az Afganisztán elhagyásának szándékával a külügyminisztériumnál jelentkezők száma, így egyre több emberről tudnak.

Németek és afgán állampolgárok is jelentkeznek. A legutóbbi, csütörtöki összesítés szerint nagyjából háromszáz német tartózkodik Afganisztánban, az evakuálásra és németországi vízumra jogosult afgán állampolgárok száma pedig tízezer felett van.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány eredetileg összesen tízezer ember – németek és afgánok – kimenekítésére indította a kabuli nemzetközi repülőtér biztonsági helyzete miatt csütörtökön lezárt katonai műveletet, a szóvivő elmondta, hogy

a szövetségi parlament (Bundestag) jelentősen szélesítette a jogosultak körét.

A német állam így a Bundeswehr, a segélyszervezetek és más német szervezetek helyi munkatársai és közvetlen családtagjaik mellett különösen veszélyeztetett embereknek is biztosíthat védelmet.

A katonai művelettel 5347 embert juttattak ki Kabulból. Ezt a számot azonban nem lehet egyszerűen levonni a védelemre jogosultak teljes számából, mert a kimenekítettek között németek és afgánok mellett 43 másik országból is voltak állampolgárok - fejtette ki a szóvivő.

Azokkal az amerikai sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint az amerikai csapatok átadhatták a táliboknak a távozni szándékozók nevét tartalmazó listákat, elmondta: semmi nem utal arra, hogy az amerikai partnereken keresztül a tálibokhoz jutottak volna adatok a külügyminisztériumi névjegyzékekből, a német szervek pedig egész biztosan nem adtak át ilyen listákat az új kabuli vezetésnek.

Steffen Seibert kormányszóvivő a tájékoztatón kiemelte: a német kormány mindent megtesz azért, hogy a német állam segítségére jogosultakat mind kijuttassa Afganisztánból.

A kabuli reptérnél csütörtökön elkövetett pokolgépes merényletekről azt mondta: nem is lehet szavakba foglalni, mennyire embertelen és alávaló a biztonságra és szabadságra vágyó emberek elleni támadás.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×