Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.07
bux:
111325.7
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament büsszeli plenáris ülésén 2019. április 3-án. Az ülésen többek között a brit EU-tagság megszűnésének legújabb fejleményeiről tárgyaltak.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Michel Barnier elindul a jövő évi francia elnökválasztás jobboldali jelöltségéért

Vele együtt már négyen jelezték részvételüket a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán, így még több "ütős" jelölt van.

Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi főtárgyalója bejelentette, hogy elindul a francia jobboldal előválasztásán a jövő évi köztársasági elnökválasztás jobboldali jelöltségéért.

Ezzel négyre emelkedett azon francia jobboldali politikusok száma, aki részt kívánnak venni a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán. A párt november végén tervezi megrendezni az előválasztást abban az esetben, ha a következő hetekben egyetlen jelölt sem emelkedik ki közülük. Az előválasztás esetleges megrendezésének feltételeiről szeptember 25-i kongresszusán dönt a jobbközép párt.

A 70 éves Barnier a TF1 francia kereskedelmi televízió csütörtök esti híradójában elmondta, hogy a Franciaország megbékélését célzó programjának fő pontjai: a bevándorlás korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, az állam tekintélyének visszaszerzése, a munkának és az érdemnek a visszahelyezése a társadalom középpontjába, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem.

"Olyan elnök szeretnék lenni, aki tiszteli a franciákat, és aki kivívja Franciaország tiszteletét. A minket körülvevő világ veszélyes, nem stabil, törékeny. Hazánk nincs jól. Alternatíva kell a megbékélésre, arra, hogy együtt cselekedjünk" - fogalmazott a politikus a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.

A tálibok afganisztáni hatalomátvétele kapcsán Michel Barnier leszögezte: "Franciaországnak természetesen erkölcsi kötelessége menedéket biztosítani azoknak, akik neki dolgoztak".

"De azt is ki kell mondani, hogy nem fogunk mindenkit befogadni" - tette hozzá. Megerősítette a bevándorlási moratóriumra vonatkozó szándékát arra az időre, amíg az eljárásokat új alapokra helyezi Franciaország, és megegyezéseket köt a kibocsátó országokkal annak érdekében, hogy azok is "hozzájáruljanak a migrációs hullámok féken tartásához a fejlődésükhöz nyújtott segítségért cserében".

Véleménye szerint "mindenhol növelni kell a dzsihadizmus elleni küzdelmet", és a GDP 3 százalékára kell emelni a védelmi és a kutatási kiadásokat.

Michel Barnier két ciklusban is dolgozott EU-biztosként, az 1990-es években pedig több francia kormányban is volt tárcavezető.

Az előválasztásra eddig bejelentkezett politikusok (Michel Barnier mellett Valérie Pécresse, Philippe Juvin és Eric Ciotti) közül a volt Brexit-ügyi főtárgyaló az egyik legnépszerűbb a saját pártján belül. Sokan azonban Xavier Bertrand-t, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnökét tartják a legkomolyabb jobboldali elnökjelöltnek, ő viszont nem kíván részt venni az előválasztáson. Így elképzelhető, hogy a jobboldalnak két jelöltje is indul a francia elnökválasztáson, amelynek első fordulóját 2022. április 10-én, a másodikat pedig április 24-én tartják.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Kína éve: így mondtak nemet Washingtonnak

Kína éve: így mondtak nemet Washingtonnak

Hszi Csin-ping kínai elnök számára 2025 eleinte kifejezetten nehéz évnek ígérkezett, ám az év végére látványos diplomáciai és geopolitikai sikerekkel zárhat. Kína határozottan és eredményesen reagált Donald Trump visszatérésével újrainduló amerikai–kínai kereskedelmi háborúra, miközben a világpolitikai színtéren is megerősítette nagyhatalmi státuszát. A külső sikerek mögött azonban továbbra is komoly belső gazdasági és politikai feszültségek húzódnak – összegzett a Bloomberg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×