Infostart.hu
eur:
380.88
usd:
321.88
bux:
130284.26
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament büsszeli plenáris ülésén 2019. április 3-án. Az ülésen többek között a brit EU-tagság megszűnésének legújabb fejleményeiről tárgyaltak.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Michel Barnier elindul a jövő évi francia elnökválasztás jobboldali jelöltségéért

Vele együtt már négyen jelezték részvételüket a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán, így még több "ütős" jelölt van.

Michel Barnier, az Európai Unió korábbi brexitügyi főtárgyalója bejelentette, hogy elindul a francia jobboldal előválasztásán a jövő évi köztársasági elnökválasztás jobboldali jelöltségéért.

Ezzel négyre emelkedett azon francia jobboldali politikusok száma, aki részt kívánnak venni a jobbközép Köztársaságiak (LR) előválasztásán. A párt november végén tervezi megrendezni az előválasztást abban az esetben, ha a következő hetekben egyetlen jelölt sem emelkedik ki közülük. Az előválasztás esetleges megrendezésének feltételeiről szeptember 25-i kongresszusán dönt a jobbközép párt.

A 70 éves Barnier a TF1 francia kereskedelmi televízió csütörtök esti híradójában elmondta, hogy a Franciaország megbékélését célzó programjának fő pontjai: a bevándorlás korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, az állam tekintélyének visszaszerzése, a munkának és az érdemnek a visszahelyezése a társadalom középpontjába, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem.

"Olyan elnök szeretnék lenni, aki tiszteli a franciákat, és aki kivívja Franciaország tiszteletét. A minket körülvevő világ veszélyes, nem stabil, törékeny. Hazánk nincs jól. Alternatíva kell a megbékélésre, arra, hogy együtt cselekedjünk" - fogalmazott a politikus a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.

A tálibok afganisztáni hatalomátvétele kapcsán Michel Barnier leszögezte: "Franciaországnak természetesen erkölcsi kötelessége menedéket biztosítani azoknak, akik neki dolgoztak".

"De azt is ki kell mondani, hogy nem fogunk mindenkit befogadni" - tette hozzá. Megerősítette a bevándorlási moratóriumra vonatkozó szándékát arra az időre, amíg az eljárásokat új alapokra helyezi Franciaország, és megegyezéseket köt a kibocsátó országokkal annak érdekében, hogy azok is "hozzájáruljanak a migrációs hullámok féken tartásához a fejlődésükhöz nyújtott segítségért cserében".

Véleménye szerint "mindenhol növelni kell a dzsihadizmus elleni küzdelmet", és a GDP 3 százalékára kell emelni a védelmi és a kutatási kiadásokat.

Michel Barnier két ciklusban is dolgozott EU-biztosként, az 1990-es években pedig több francia kormányban is volt tárcavezető.

Az előválasztásra eddig bejelentkezett politikusok (Michel Barnier mellett Valérie Pécresse, Philippe Juvin és Eric Ciotti) közül a volt Brexit-ügyi főtárgyaló az egyik legnépszerűbb a saját pártján belül. Sokan azonban Xavier Bertrand-t, az észak-franciaországi Hauts-de-France régió elnökét tartják a legkomolyabb jobboldali elnökjelöltnek, ő viszont nem kíván részt venni az előválasztáson. Így elképzelhető, hogy a jobboldalnak két jelöltje is indul a francia elnökválasztáson, amelynek első fordulóját 2022. április 10-én, a másodikat pedig április 24-én tartják.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Folyamatosan bombáznak az oroszok, elsütétültek Ukrajna nagyvárosai - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Folyamatosan bombáznak az oroszok, elsütétültek Ukrajna nagyvárosai - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések elvileg ma folytatódnak. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×